Valaki elmagyarázná nekem, hogy hogy is vannak ezek az sp, sp2, sp3 pályák?

A szén a 6. elem a periódusos rendszerben, tehát összesen 6 elektronja van, amelyek konfigurációja: 1s^2 2s^2 2p^2. Azonban ez nem a legkedvezőbb elrendeződés, mert ha a 2s pályáról felmegy egy elektron a 2p-re, akkor az egész 2. héjon párosítatlan elektronok lesznek, ami a Pauli-elv értelmében kedvezőbb, ezért alakít ki 4 kötést a szén. Node hoppá, há' baj van! Mert ez így azt jelenti hogy van egy 2s^1 2p(x)^1 2p(y)^1 2p(z)^1 elektronszerkezetünk (mivel p pályából 3 van összesen). Akkor a metánban hogyhogy minden C-H kötés egyenrangú? Hiszen az egyik C-H kötés az csak s-pályákból jött létre, a másik három pedig a szénatom p-pályájából. Akkor miért van az, hogy a metán összes kötésszöge egyenlő??? Válasz: hibridizáció. Eszerint az elmélet szerint a kötésben részt vevő pályák (jelen esetben 1 db s és 3 db p) 4 db hibridpályát alkotnak, melyek teljesen egyenértékűek egymással. Ezek kombinálódnak a hidrogének s-pályáival. Ha a szénnek egy másik szén szomszédja van, akkor is ugyanez a helyzet: a szigma-kötéseket mindig hibridizációval értelmezzük. Tehát ha csak szigma-kötése van egy szénnek, azt hívjuk sp3 hibridállapotnak (mert 1s + 3p = 4 hibridpálya ---> 4 szigma kötés). Azonban ha kettős kötése is van a szénnek, akkor a pí-kötések nem vesznek részt a hibridizációban. Olefinekben ezért sp2-es szenek lesznek (1s + 2p = 3 hibridpálya + a pí kötés adja a 4. vegyértéket, de az nem vesz részt a hibridizációban). Végül van a 3-as kötésű szén, aminek 2 pí-kötése van, tehát a hibridizációban csak 2 pálya vesz részt, ezért hívjuk sp-nek (1s+1p). Ez az elmélet magyarázza azt is, hogy miért nincs négyes kötésű szénatom. Az ugyanis egy s-hibdirállapotú atomot jelentene, ami azt jelenti, hogy a teljes p-pálya kiszorul a hibridizációból, és visszakapjuk az alap (hibridizáció előtti) elrendeződést.

Kedves egészségedre! :D

Egyetemista vagyok és eddig sehol nem olvastam még ennyire jól leírva, nekem is sokat segített, köszönöm! :)