Miért előnyös evolúciósan a hím oroszlánnak a szavannán a nagy sörénye?

Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idő kérdése, mivel mindkettőben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születőben lévő faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különböző szelekciós nyomás alá kerülnek!

Egyébként a mutációkról:

[link]

A felső képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középső képen egyetlen mutáció hatása látható, amitől két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.

Az embernél sokkal nagyobb a változatosság. Ezek a laboratóriumi állatok genetikailag azonosnak tekinthetőek, olyan mértékben beltenyésztettek. Egy muslicát nyugodtan keresztezhetsz a saját testvérével akárhány generáción keresztül, mert annyira kicsi köztük a genetikai változékonyság, hogy az esetleges hibás gének rég kihígultak belőlük.

Az embereknél éppen ellenkezőleg, óriási különbségek vannak egyes emberek között, viszonylag nagy a változatosság még populációkon belül is. Legalábbis a labortörzsekhez képest. Az ember ugyanis viszonylag fiatal faj, nem volt még elég ideje mutációk felhalmozására, így az egyes emberek közti különbségek nem túl nagyok mondjuk ahhoz képest, mennyire hasonlít egymáshoz két varangyosbéka.

Bocsi, hogy ilyen kíváncsi vagyok, de ez biztosan nem baj.

"Mindenki tudatlan, csak más-más témában", mondta egyszer egy amerikai humorista.

Namost én ebben tényleg tudatlan vagyok.

Először azt mondtad, hogy az embernél nagy a változékonyság még populáción belül is(nyilván ezért lehet vérfertőzésről beszélni testvérek között), utána meg azt: nem volt idő mutálódni, így viszonylag csekély -ezt hogy érted?

Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetők.

Bocs, csak most láttam a kérdést. Az emberi faj változatossága ahhoz képest kicsi, amelyet mondjuk egy francia és egy magyar varangyosbéka között látsz, akik eszméletlenül sokban különböznek. Ahhoz képest viszont nagy, mint amit bármelyik modellszervezet (Ecetmuslica, egér, patkány) egyedei közt van,. ugyanis ezek akárhány száz vagy akárhány ezer nemzedék óta beltenyésztettek.

"Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetők."

Nem értem a kérdést. Mik azok a genetikai korlátok? Miben különböznek a természetes mutációk a mesterségesektől?

". Mik azok a genetikai korlátok?"

Nincsenek? Úgy értem, vannak a békáknál sokkal gyorabban szaporodó fajok is, melyek élhetnek a világ távoli sarkaiban is. Bennük mennyire kimutathatók a "fajátmenet" hatásai?

Maradjunk a békáknál.

Ezek szerint, mivel a békák sokkal régebb óta élnek a földön, mint az ember, így sokkal nagyobb változatosságnak örvendenek, mint mi.

Ez eddig érthető. De mivel a mutálódást az evolúció motorjának tartják, az a sok-sok fajta béka, továbbra is béka? Ha franciául, ha magyarul kuruttyól?

És a még alacsonyabb rendű, még öregebb, még nagyobb változékonyságú életformák, egy fajhoz tartozók maradnak?

De akkor hol van az evolúció? (ez laikus kérdés, nem kritikus)