Miért nem müködik ez az örök mozgó?

Sajnos tévúton járnak mindazok, akik az energiamegmaradás törvényére és a fizika axiómáira hivatkoznak.

A fizika ugyanis nem matematika, eltér tőle annyiban, hogy az axiómáit nem mi szabjuk meg önkényesen, hanem a természet, mi pedig ezeket az axiómákat vagy megértjük, vagy nem. Egy fizikai axiómáról bármikor kiderülhet, hogy nem igaz, hogy rosszul ismertük fel, ahogyan volt már ilyenre példa a történelemben. Ezért mondják azt, hogy egy axióma igazolásához egymillió kísérlet sem elég, de a megdöntéséhez elég egyetlen egy.

Tehát nem hogy nem elegáns, de nem is jogos ilyen axiómákra hivatkozni, ha valaki egy konkrét örökmozgótervvel áll elő. A kérdező is nyilván hallott már az energiamegmaradásról vagy a hőtan főtételeiről, tehát nem azért tette fel a kérdést, hogy huszonöt okostojástól megkapja ugyanazt a sablonválaszt, hanem hogy az ő konkrét esetében pontosan tisztázódjon, hogy miként jutnak érvényre (vagy nem jutnak) ezek az axiómák.

Ezért is hasznosak az ilyen kérdések és próbálkozások, mert ha az örökmozgót nem is találják fel, de segít megérteni sok olyan részletet (vagy nem is annyira részletet), amik felett az emberek legtöbbször átsiklanak.

Szóval kedves kérdező: Azt próbáld megérteni, hogy amikor a víz szétbomlik hidrogénre és oxigénre, akkor a térfogata jelentősen megnövekszik, kitágul. Ehhez munkát kell végezni. Lehet úgy tekinteni, hogy ezt a munkát a külső levegő nyomásával szemben kell kifejteni (szét kell feszíteni azt, hogy helyet csináljunk a keletkező gázoknak), de lehet akár úgy is, hogy a légkör ilyenkor egy picit megemelkedik, és ehhez kell az energia.

Odafent ennek az energiának egy része visszajön, amikor a gőz lecsapódik, és a környező levegő végez rajta munkát. De ez a munka kisebb, mint az, amire lent volt szükség a táguláshoz, mert fent kisebb a nyomás. A két munka különbsége pedig pont az, amit meg akarsz nyerni a víz lecsorgatásával.

Van még egy másik elvi akadálya is a dolognak:

Amikor a hidrogént elégeted, forró vízgőz keletkezik. A lent árammal befektetett energia egy része tehát úgy jelenik meg, hogy a víz gőz halmazállapotú lesz, és sokkal melegebb. Az örökmozgóhoz ezt az energiát is vissza kellene nyerned. Tehát amikor a vízgőz lehűl, majd lecsapódik, akkor az általa leadott energiát 100%-ban át kéne alakítanod mechanikai munkává. Ez viszont elméletileg sem lehetséges, a legjobb elérhető hatásfok 20-30% körül van, a többi energia mindenképpen szétszóródik a környezetben hő formájában.

ezt úgy is könnyen meg lehet érteni, ha elképzelsz egy ilyen szerkezetet zárt, működő formában:

Lent bomlik a víz, fent ég a hidrogén, majd a víz visszacsorog, hajtja a generátort stb. Ha látod mindezt a lelki szemeid előtt, nem tudod nem észrevenni, hogy fent, az égésnél keletkezik egy csomó hő. Mi lesz ezzel a sok hővel? Valahova el kell vezetődnie, különben szétolvad az egész berendezés. A hőt ki kell vezetni a környezetbe, "fűteni" kell vele az udvart, ez pedig egyértelműen és elkerülhetetlenül veszteség, a te áramforrásod energiájából.

Akkor sajnálom, ha nem vagy hajlandó megérteni, nem is fogod. A magyarázat le lett írva többször is világosan, azon nem változtat, hogy szerinted mi szól bele mibe, meg minek van jelentősége, minek nincs.

Ha kiszámolnád, kijönne, hogy a különböző nyomásokon végzett tágulási munkák különbsége megegyezik a víz potenciális energiájának a változásával (amiből te energiát akarsz nyerni), ugyanis mindkettőnek a gravitáció az oka.

„ne mennyünk bele ennyire a gyakorlati részekbe mert értelmetlen”

Ha valamit meg akarunk valósítani, akkor bele kell menni a gyakorlati részbe. Amúgy nem értelmetlen, csak te nem érted.

„és az se igazán fontos hogy milyen formába kapod vissza az energiát a lényeg hogy vissza kapod”

Hát öcsém, k_rvára nem mindegy ám. Egy villámcsapás energiája például 5 gigajoule körül van, oszt’ mégse bírjuk kiszedni belőle. Egyes energiafajták könnyen kiszedhetőek, mások nem, és ha gépet akarsz építeni, ami felhasznál egy energiafajtát, akkor érdemes olyat választani, ami könnyen kiszedhető. A hő az például pont nem tartozik ide.

„a nyomás külőmbségnek meg nem sok jelentősége mivel a kémia kötöt energiát ilyen kis külömbés nem nagyon befojásolja tudomásom szerint.”

Namost a te tudásod az láthatóan igencsak kevés. A kémiailag kötött energia az nem vehető egy kalap alá, mert az, hogy egy kémiai kötés felszabadulásakor mennyi energia szabadul fel, függ a körülményektől. Egyáltalán nem egy fix érték, mint ahogy hiszed. Például egy köbméter metán elégetésekor 32,8 MJ energia szabadul fel, ha az égéskor keletkező víz légnemű (azaz vízgőz) marad, és 36,8 MJ, ha folyadék. A különbség nem kicsi, több, mint 10%. Ha például az entrópia fogalma neked semmit nem mond (és az, hogy mi köze az entrópiának a halmazállapotokhoz és a nyomáshoz), akkor a termokémia alapvető fogalmaival sem vagy tisztában. Márpedig ha te a két folyamatot eltérő entrópiaviszonyok között hajtod végre, akkor a büdös életben nem lesz azonos az égetés és a bontás energiamérlege. És a különbésg 10, 20, 30 vagy még több % is lehet.

ezek a magyarázatok nem írják le pontosan mi történik

De pontosan leírják, de pont azt a részt te nem érted, és lefitymálod. A számodra érthetetlen részek, a kicsi apró energiáknak tűnő veszteségek, amikkel nem foglalkozol, na pont azok a lényegi dolgok. Viszont egy örökmozgónál ugye követelmény, hogy az egyik oldalon felszabadult energia 100%-ban fedezze a másik oldal szükségletét. Ne 99,99999, hanem 100,0000%. Ha már csak egy ici-pici veszteséged is van, a géped le fog állni.

Az egész örökmozgónak a lényege, hogy kinek az érdeke, hogy legyen örökmozgó. Neked? Vagyis az embereknek? Hogy képzeled?! Be akarsz menni a találmány hivatalba? Nórmális vagy? Széllel szembe akarsz pisilni? Szerinted a kormányoknak mekkora pénzük van az energia bizniszben? Szerinted majd nagy kegyesen átadják neked a lehetőséget, hogy helyettük keresd a forint milliárdokat? És majd virágesővel ünnepelik azt, hogy a zsebükből kihúzod a lóvét?? Nórmális vagy? Autóbalesetet akarsz szenvedni? Vagy véletlenül ki akarsz esni a tizedik emeletről? Vagy ami mostanában sláger, egyszerűen szét esz a rák. Egyet lehet tenni, csendben megcsinálod, és ha működik, halkan továbbadod, hogy csinálja meg minél több ember, mert mindenkit nem tehetnek el láb alól. Sajnos ez egy olyan terület, amiben nem lehet dicsőségre törekedni. Ha ezt valaki nem érti meg, akkor a többi eltűnt tudós sorsára kerül.

Eddig én is azt hittem, hogy nincs örökmozgó. Elhittem én is, mert így tanultam, és elfogadtam feltétel nélkül. Bizonyára nálamnál okosabb emberek foglalkoznak ezzel, és nekem hogy sikerülhetne, ha már nekik nem sikerült.

Az áttörés az egyik reggel történt, mikor a híradó arról számolt be, hogy a Gyöngyöspatai feszültség akkor kezdődött, mikor megjelentek az egyenruhások.

Gyerekek! Van örökmozgó!!!!

De ez hogy függ össze az örökmozgóval?

A Gyöngyöspatai helyzetet röviden. Az ott élő embereket folyamatosan meglopta kirabolt és sanyargatta egy embercsoport. De hiába kértek segítséget, le se szarták őket. Kínjukban biztonsági őröket voltak kénytelenek bérelni, akikkel aztán meggyűlt a bajuk a szabadon garázdálkodó népcsoporttal. A média természetesen a bűnözők mellé állt, mint ahogy ezt tenni szokták. Szerintük addig minden a legnagyobb rendben volt, míg a gazemberek hosszú éveken át, fényes nappal kirabolták a becsületesen dolgozó Magyar embereket. Így aztán az igazság a háttérbe szorult, mint ahogy ez az örökmozgónál is.

Ebben a pillanatban úgy gondoltam, elérkezett a pillanat, hogy ismét foglalkozzak a kérdéssel. Elsőre körül néztem a neten, mit találok. Ott sajnos egyik leírást sem találtam működőképesnek, ezért elővettem azt a témát, amit még gyerekkoromban kitaláltam. Aztán nem foglalkoztam vele , mert én is elfogadtam, hogy nem működik.

Rajz nélkül elég nehéz leírni, de megpróbálom.

Az elv lényege, hogy a mágnesteret vaslemezzel le lehet árnyékolni.

Képzeljünk el négy, taszításba állított mágnest. Ebből kettő nyugvó mágnest, ami egymástól mondjuk 30 cm-re van. A másik két, taszításban lévő mágnes egy himbára van felfogatva, amik felváltva ráközelíthetnek a nyugvó mágnesekre. A himba egy hajtókarral egy lendítő kerékhez van rögzítve. A lendítőkerék egy 90 fokos hajtással egy tengelyhez kapcsolódik. Ezen a tengelyen egy félbevágott vas árnyékoló korong van, ami megfelelő időpillanatban az egymásra közelítő mágnesek előtt alakítja ki a takarást. Az előtt a nyugvó mágnes előtt, aminek a mozgó párja épp elindul felfelé, a takaró korong épp betakar. Tehát a mozgó mágnes akadálymentesen ráközelíthet a taszításba lévő párjára, amit most árnyékol a korong. Mikor a himba holtpontra ér, a korong takarása kifordul, és a két, nagyon közel lévő mágnes ereje egymásra feszülve a lendítő kerékbe préseli a kettejük bármekkora taszító erejét. Mikor az egymásra szabadult mágnesek az egymás eltaszításával küszködnek, a másik oldalon ebben a pillanatban a folyamat fordítottan épül fel, vagyis a takaró korong most a másik oldalon takar, és míg az előző oldalon a két mágnes tiszta erővel távolodik, a másik oldalon a betakarás miatt a másik két mágnes szabadon egymásra közelíthet.

Ha valakinek van természetes műszaki érzéke, az már látja ezt a rendszert mozgás közben.

Mikor ezt kidolgoztam, szkeptikusan próbáltam megdönteni a saját állításomat, mi az a tényező, ami miatt a rendszer ne működne.

Eddig nem találtam olyan magyarázatot, ami miatt a rendszer megállna. Aztán próbáltam embereket megszólítani, hogy szerintük mi az a tényező, ami miatt a rendszer nem lenne önfenntartó. Elképesztő dolgok derültek ki. Rájöttem, hogy az emberek nagyon nagy része műszaki analfabéta. Nem volt kivétel ez alól a frissen diplomázott műszaki egyetemi hallgató sem.

Voltak, akik azzal a hülyeséggel álltak elő, hogy ha már meg kell lökni, akkor nem örökmozgó. (Idióta!) Sokan voltak, akik a súrlódásnál leragadtak. (Másik idióta!), hiszen a mágnes erejével a súrlódás átléphető.

Volt egy normális állítás is, miszerint a mágnestérben mozgó vaslemezben keletkező örvényáram akadályozni fogja a rendszert. Erre csak az a válaszom, hogy kit zavar, ha a rendszer lassan forog. DE Forog!! De csináltam egy egyszerűsített kísérletet, az örvénylés a kísérletben nem jelentkezett.

Természetesen én is szkeptikus vagyok, de még nem találtam olyan magyarázatot, ami szerint ez a rendszer ne működne.

Ha a rendszer mégsem működőképes, akkor az ember egy kísérlettel gazdagabb. De ha működik, akkor a kipróbálója nagy veszélyben van, hiszen akkor nagy valószínűséggel mások is megcsinálták és valamiért ők sem jutottak el a nyilvánosságig.

Az egyik hozzászóló arról beszélt, hogy a víz szétbontása több energiát igényel, mint amennyit nyerünk rajta.

Itt több kérdés felvetődik. Próbáltad?

Ha próbáltad, hogyan próbáltad? Mikor még a biciklit nem találták fel, joggal állíthattunk volna fel valamiféle fizikai egyenletet arra, hogy á-ból bé-be csakis x energiát felhasználva lehet eljutni. De akkor mi van a biciklivel? Annak felhasználásával ugye sokkal kevesebb energiát kell elhasználnunk. Mi lett az eddig istenként tisztelt egyenletünkkel?

Aztán egy másik felvetés. Hogyan bontjuk a vizet? Milyen hatékonysággal bontjuk a vizet. Mert ugye lehet piszok rossz hatékonysággal is bontani. Nem kell messzire menni. A múlt század elején a legmodernebb autó 5000 köbcentijével 26 lóerőt teljesített. A mai technikával ezt a teljesítményt egy 10 köbcentis motor teljesíti.

Ha egy 100-as szöget bele akarná nyomni egy keményfába óriási energiára lenne szükség. Nem hiszem, hogy találnánk olyan embert, aki erre képes volna. De ha a szög, fába juttatását egyetlen pillanatnyi erőre összegezzük, lásd kalapács, akkor sokkal kisebb energia felhasználással elérhetjük ugyanazt. Ha a vizet nem az iskolában tanultak alapján akarjuk szétbontani, hanem valamekkora nagyfeszültséggel, akkor sokkal több gáz képződik. És még csak érintettem a témát. Biztosan vannak enné sokkal hatékonyabb megoldások is. Minden anyagnak van rezonanciája. A vizek is van valamilyen rezonanciája, aminek hatására talán könnyebben szétesik. Ha a nagyfeszültséget vezéreljük valamilyen frekvenciával, és ezt a vízzel közöljük, elképzelhető, hogy találunk olyan optimális együtthatást, aminél a víz szétválik.

Miért volt nagy szenzáció, hogy a holdon vizet találtak? Ugye nem azért, mert abból energiát akartak nyerni. Vagy mégis?

Vagyis a holdon megéri vizet bontani, csak a földön nem.

Ennyi sötétség ellen a világ minden reflektora se venné fel a versenyt. Nem is bírok mindenre kitérni, de nem akarom, hogy ekkora tömény baromsághalmaz legyen az utolsó bejegyzés.

"Szerinted a kormányoknak mekkora pénzük van az energia bizniszben? Szerinted majd nagy kegyesen átadják neked a lehetőséget, hogy helyettük keresd a forint milliárdokat?"

Magyarországnak konkrétan dollármilliárdokba fáj az energiafüggőség. Nem tudom észrevette-e, nincs olajunk, se gázunk, nagyon kevés atomunk van a Mecsekben oszt annyi. Energiafüggésünk hatalmas: oroszok, arabok: csupa jó arctól függünk. A mi kormányunk lenne a legboldogabb, ha lenne valami csudamódszer, amivel energiát lehetne csinálni. Mi adhatnánk el a többi országnak, Amerika szintű nagyhatalom lennénk azonnal. Ennyit az általános összeesküves-elméletről.

"Az ott élő embereket folyamatosan meglopta kirabolt és sanyargatta egy embercsoport."

Ez az egész kitérő zavaros. Hol az örökmozgó? Gyöngyöspatán?

"Ha valakinek van természetes műszaki érzéke, az már látja ezt a rendszert mozgás közben."

Így úszod meg, hogy le kelljen rajzolni, el kelljen rendesen mondani. Szabad fordításban"képzeld el magadnak, és ha nem megy, vess magadra." Nem elegáns a dolog, és ráadásul nem is működik. A vasat ugyanis valaminek mozgatnia kell, nem mozog magától. Ha egyszer be is lököd (nem gátja az örökmozgónak), akkor is veszteséges lesz és megáll.

"hiszen a mágnes erejével a súrlódás átléphető."

És te nevezel másokat idiótának. Ez egy értelmetlen halandzsa.

Nem mellesleg a mágnesek nem élnek örökké, folyamatosan gyengülnek, szóval a rendszered már csak ezért sem örökmozgó. Ha sikerül is többletet kipréselni a rendszerből, azt mind elveszted azon, hogy a mágnest folyamatosan lemágnesezed, azaz feléled a benne "tárolt" mágneses "energiát". Bocs a pongyolaságért.

Egyébként megépítetted a mágnest, vagy csak elmélkedsz róla?

"Az egyik hozzászóló arról beszélt, hogy a víz szétbontása több energiát igényel, mint amennyit nyerünk rajta.

Itt több kérdés felvetődik. Próbáltad?"

A tudomány úgy működik, hogy mások próbálják, leírják, leközlik. Nem kell minden fizikusnak újra és újra almákat dobálnia Newton nyomdokain, hogy elhiggyük, mi a helyzet. A vízbontás kémiája, energetikája elég jól ismert, közölt, lemért (!) dolog. Ha újat tudsz mondani, akkor neked kell az újat publikálnod, nem pedig a tudománynak újra és újra bizonyítania amit már egyszer bizonyított.

"Mikor még a biciklit nem találták fel, joggal állíthattunk volna fel valamiféle fizikai egyenletet arra, hogy á-ból bé-be csakis x energiát felhasználva lehet eljutni. De akkor mi van a biciklivel? Annak felhasználásával ugye sokkal kevesebb energiát kell elhasználnunk"

Zavaros ál-analógia, semmit se bizonyít, és nem is így történt.

"Mert ugye lehet piszok rossz hatékonysággal is bontani."

Azt is meg tuduk mondani, hogy ha sikerülne 100% hatékonysággal bontani, akkor mennyi lenne a kinyerhető energia. Pont annyi egyébként, mint a hidrogén elégetésekor keletkezik

"De ha a szög, fába juttatását egyetlen pillanatnyi erőre összegezzük, lásd kalapács, akkor sokkal kisebb energia felhasználással elérhetjük ugyanazt"

Az erő és az energia nem ugyanaz, műszaki zsenikém. Az, hogy az ember nagyon megizzad egy feladattól, nem jelenti azt, hogy fizikai szempontból sok energiát vagy keveset használt. Szóval ne keverjük a dolgokat.

"Ha a vizet nem az iskolában tanultak alapján akarjuk szétbontani, hanem valamekkora nagyfeszültséggel, akkor sokkal több gáz képződik. És még csak érintettem a témát. Biztosan vannak enné sokkal hatékonyabb megoldások is. Minden anyagnak van rezonanciája. A vizek is van valamilyen rezonanciája, aminek hatására talán könnyebben szétesik. Ha a nagyfeszültséget vezéreljük valamilyen frekvenciával, és ezt a vízzel közöljük, elképzelhető, hogy találunk olyan optimális együtthatást, aminél a víz szétválik."

Ha ebből a sok halandzsából valami tényleg működne is, akkor is max a 100% hatásfokot tudnád megközelíteni. Mondjuk 99% vagy 99,999% (valójában annyi se). De elérni se tudnád, nem hogy túllépni. Ha el is érnéd, akkor se lenne több energiád, mint amennyit utána ki tudnál nyerni belőle, max ugyanannyi.

"Miért volt nagy szenzáció, hogy a holdon vizet találtak? Ugye nem azért, mert abból energiát akartak nyerni. Vagy mégis?"

Nem egészen. Azért, mert a világűrben a víz meg tudod az élet nyomai, meg az esetleges földön kívüli létformák, ilyesmi. Hiába magyarázom, gondolom. Köze nincs a pár csepp víznek ahhoz, hogy el akarják-e bontani. Ha annyira megérné bontani, akkor nem keresgélnék a nyomait, hanem felvinnének egy hordóval, oszt bontogatnák. De nem teszik.

"Vagyis a holdon megéri vizet bontani, csak a földön nem."

Akkor miért nem visznek fel? Amúgy ott se éri meg, ott is ugyanazt tudnád visszatermelni, amit kinyertél. Mínusz a veszteségek.