Ismeri valaki a táptalajos kóli baktériumos kísérletet?

Semmilyen hatással nincs a DNSükre. 15N táptalajon rutin szerűen növesztenek baktériumokat, tényleg semmi érdekes nem történik. Nehézvízzel azonban már más a helyzet, de ott se történik DNS szintű változás.

Hacsak nem arra a kísérletre vagy kíváncsi, ahol a DNS duplikáció szemikonzervatív tulajdonságát demonstrálták. Ott az a lényeg, hogy a N15ös táptalajon nehezebb lesz a DNS a beépült nehezebb N miatt, és emiatt lassabban vándorol agaróz gélen, mint az a DNS, ami N14-es táptalajon nőtt. Amikor kicserélik a tápot, akkor a DNS egyes szálai tisztán vagy N14 vagy N15-ből fognak állni, amik elválnak egymástól a gélen. Ez most egy nagyon triviális dolognak tűnik, de anno ezt ezzel a kísérlettel bizonyították.

Itt van egy nagyon jó kis Wikipedia cikk az egész kísérletről:

[link]

most nézem, hogy nem is gélelektroforetikus volt az elválasztás, hanem céziumkloridos ultracentrifugálás. :-D Érdemes megnézni az eredeti cikket, hogy megnézze az ember, hogy milyenek voltak a nagy tudománytörténeti jelentőséggel bíró publikációk. :)

[link]