A középkorban meg előtte az emberek buták voltak?

Nem voltak buták, sőt. A középkori emberek ugyanolyanok voltak, mint mi.

Alapvetően a tudásuk a világról jóval kevesebb volt, mint a mienk. Nem tudták, hogy van Amerika. Nem tudták, hogy van proton és elektron. Nem hallottak még a gravitációról. Sokuk nem mozdult ki a faluból, ahol élt.

Más dolgokat azonban nagyon tudtak. Egy átlag parasztbácsi szinte önellátó volt, tudott faragni, állatot tartani, alapbetegségeket gyógynövénnyel kezelni, tudta, mikor kell vetni és mikor melyik szentnek van a szülinapja. Ezek voltak akkor és ott a fontos tudások.

Ráadásul a tudása sokkal konkrétabb volt, mint a mienk. A mai ember alig tud valamit konkrétan. Van valami halvány sejtelme, de legyint, hogy úgyis ott a google, majd rákeresek. Nagyon sok dologról hallottunk már, de mindről nagyon keveset tudunk.

A középkori ember tudása sokkal kevesebb témát ölel fel, de azokat konkrétan TUDJA.

A középkori átlagember tudása igaz, tele van babonákkal és tévhitekkel. De ez a mai emberre ugyanúgy igaz, azzal súlyosbítva, hogy a mai ember nyugodtan ellenőrizhetné a tudását. Ennek ellenére milliók hisznek a paleolit diétában, a lúgosításban, a vízzel működő autóban, abban, hogy az agyunk 10%-át használjuk, hogy Einstein megbukott matekból és hogy ha elküldök 10 e-mailt a barátaimnak, akkor megmentek egy rákos kislányt.

Régen a Való Világ helyett vásári komédiák voltak, a net helyett pedig a pap bácsi volt az információ forrása, így ha a pap bácsi butaságot mondott, akkor azt hitték el.

Genetikailag minden lehetőségük megvolt, hogy olyan "okosak" legyenek, mint a mai ember.

Azt nem szabad elfelejteni, hogy az agy fejlődéséhez, "edződéséhez" azt születéstől művelni kell, dolgoztatni, hogy elérje a tőle elvárható maximális teljesítményt. Ebbe biztosan belejátszik a megfelelő táplálkozás is, de főként ingergazdag környezet, rengeteg, a gyermek növekedése közben betáplálandó ismeret kell.

Ahogy egy ember, aki elvileg Schwarzeneggerhez méltó izomzat kifejlesztésére rendelkezik alap adottságokkal, ha nem "gyúr", csak döglik a kanapén, nyeszlett puhapöch marad, vagy izommentes zsírmedúza lesz, a kihasználatlan, tréningezetlen agy is visszamarad a fejlődésben.

Ebből a szempontból a középkori szegény rétegek helyzete általánosan nem volt túl előnyös. Aki egy életen át csak evett, ivott, szaporodott és mindeközben egy sötét fakamrában hajtott egy malom futókereket napi 16 órán át, valószínűleg nem volt potenciális Nobel-díjas.

Azt viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy frissen szülött akkori gyermek a mai környezetben felnőve semmivel nem maradna el a mostani kortársaitól képességekben. Sőt, talán jócskán felül is múlná az átlagot, mert korunkban sajnos már erősen érezhető a homo sapiens részben genetikai, részben civilizációs hatásokból származó degenerációja.

"Szokásos tévhitek. Semmi gond.

Apróság, de a nagyra becsült ókori kultúrákban sem a pórnép szórakozása volt a matematika meg a csillagászat."

Nem is állítottam ilyet.

"Ezt nem tudom pontosan, de sejtem, hogy korai időkben a római és a görög átlagemberek sem."

A római birodalomban az írás az igazából egy külön fizikai munkának volt tekintve, így pl. rabszolgák -is- művelték, de egyébként az előkelő kaszt döntő része tudott írni és olvasni.

Ehhez képest, miután a nyugat-római birodalom megbukott- tehát ahonnan a középkor kezdetét számítják hivatalosan - , és európát a különböző germán és egyéb törzsekből alakult birodalmak uralták, az írás-olvasás olyan szinten visszaszorult egy időre, hogy még az uralkodók sem tudtak sem írni, sem pedig olvasni, mert elsősorban harcosok voltak, az úgynevezett nemességről nem is beszélve.

Ilyen szempontból tehát szerintem jogos a sötét jelző.

"Egyébként meg az ókori gondolkodásban ugyanúgy alap irányvonal volt a vallás. Miben más az, hogy a görög városállamok vallásos háttérrel lelkesítették a katonákat, mint hogy ezt később a keresztes háborúkban is tették?

Az a durva, hogy ez a szándékosan szított "középkor utálat" még mai napig ennyire benne van a gondolkodásban."

Senki sem mondta, hogy nem így volt. Mindenesetre azért a görögöknél a tudomány fejlődését nem gátolta szándékosan semmilyen egyház vallási okokból. Főleg, hogy nem is volt egységes, központi vallás, sokistenhit volt, különböző isteneknek mindenféle templomok, másrészt a görög vallás hívei nem volt olyan dogmatikusak, mint a katolikus egyház, hogy beleszóljanak bármilyen módon a tudomány fejlődésébe.

Erathosztenész pl. már akkor rájött, hogy a Föld gömbölyű, és még a kerületét is kiszámolta, és semelyik isten hívei nem b*s.z.ogatták ezért.

Míg mondjuk a katolikus egyház uralma idején meg volt mondva, hogy a föld lapos, punktum, aki mást mond, az megy a máglyára.

De említhetném még Euklidészt vagy Arisztotelészt is, de főleg pl. Hippokratészt, aki a mai modern orvostudomány alapjait rakta le, és akit senki az égvilágon nem cseszegetett a saját korában, pedig sok - akkoriban közkeletű - vallásos babonát és hiedelmet cáfolt meg, míg mondjuk a katolikus egyház simán máglyára küldte volna azért, amiket írt és ahogyan gyógyított.

Azért ez nem elhanyagolható különbség szerintem.

Egy fikarcnyit sem voltak hülyébbek nálunk. Igaz, hogy mi tudjuk, hogy a genetika és az öröklődés a DNS-ben van lekódolva, azt is tudjuk, hogy kell atombombát meg fúziós reaktort csinálni meg vannak számítógépeink meg telefonjaink.

De 100 mai emberből 99 nem tudja, hogy kell pl szerszám nélkül tüzet gyújtani. Én még egy klasszikus kovakővel se tudnám, nemhogy anélkül... + nem tudnám annyira sem megművelni a földet, hogy csak én ne haljak éhen, nem tudnék vadászni hogy húst szerezzek, nem tudnám melyik növény termését ehetem meg és melyiket nem. Ez nem lebecsülendő tudás, ennek a tudásnak a mennyisége és mélysége is simán felér akármelyik tudománnyal.

Persze ma sem mindenki vegyészmérnök-doktor például, de régen is volt kb 1 ember 10 faluból, aki mondjuk tudta, hogy hogyan kell szakszerűen elejteni akármilyen állatot.

Szóval értitek mit akarok, analógiák vannak, az arányok mindig hasonlóak. Akkor is voltak buták és okosak, ma is vannak, kb ugyanolyan arányban.

#16, nem értek egyet, erős túlzásokat hozol.

100-ból 99 nem tudna tüzet gyújtani? Nem már, szinte mindenki látott már a TVben olyat, hogy apró száraz füvet összegyűjtenek, aztán rárakják egy fára, és egy ággal dörzsölik, stb.

Inkább azt mondanám, hogy 100ból 99 tudna tüzet gyújtani, legfeljebb 1 lenne, akinek fogalma sem lenne, hogy hogyan.

"+ nem tudnám annyira sem megművelni a földet, hogy csak én ne haljak éhen, nem tudnék vadászni hogy húst szerezzek, nem tudnám melyik növény termését ehetem meg és melyiket nem."

Ne vedd személyeskedésnek, de ez is elsősorban a te tudásodat minősíti, nem az átlagot.

Én már ugyan nagyon rég jártam suliba, de anno általánosban környezetismeret-órán tanultunk ilyesmiket, hogy ehető bogyók, néhány gyakori növény(burgonya, paradicsom, paprika, stb.) termesztése, stb.

Vadászni se olyan nehéz, HA van helyismereted és eszközeid hozzá. De azok nélkül a középkorban sem volt valami nagy a vadászat sikerességi rátája.

Nem mellesleg a hús nagy részét már akkor is a tenyésztett állat-állomány adta.

"Ez nem lebecsülendő tudás, ennek a tudásnak a mennyisége és mélysége is simán felér akármelyik tudománnyal."

Nem lebecsülendő, ebben egyetértünk, sőt, nagyon is hasznos, de szinte biztos vagyok benne, hogy az alapismereteket az iskolában még te is megtanultad pl. biológia órán, az persze más kérdés, hogy nem figyeltél :) (Persze az is lehet, hogy mára annyira megváltozott a tananyag, hogy már nem tanítanak ilyesmit, ebben az esetben nem a te hibád)

Viszont ne túlozzunk, a fizika tudományával azért messze nem ér fel az a tudás, hogy vadászat, meg növénytermesztés :)

Tehát ha azzal a tudással, ami most a fejedben van kiraknak most azonnal az erdőbe egy szál gatyában, akkor estére erdeigyümölcs-szószos nyárson sült nyulat sütsz? :D

Tudod, mikor kell elültetni a paprika magot? Tudod mikor kell kipalántázni? Megtrágyázni?

Nem azt mondom, hogy nem tudnánk mindent megnézni a neten amit kell, hanem azt mondom, hogy ha előkészületek nélkül kirankának 100 mai ember és 100 akkorit, akkor tutira több mai pusztulna el, mint középkori...

Persze lehet, hogy te vagy az az 1 a 100-ból. Vagy csak nagyon el vagy szállva...

"Tehát ha azzal a tudással, ami most a fejedben van kiraknak most azonnal az erdőbe egy szál gatyában, akkor estére erdeigyümölcs-szószos nyárson sült nyulat sütsz? :D"

Attól függ, hogy milyen eszközökkel raknak ki.

Pl. alapból nem pazarolnám az időmet megfelelő eszközök híján nyúlvadászatra, vagy bármilyen olyan állat vadászatára, ami gyors és éles érzékszervei vannak, mert esélytelen.

Viszont rengeteg minden van, amit össze lehet szedni erdőben, mezőkön, ami ehető: erdei szamóca, vadalma, som, csipkebogyó, papsajt, gombák, stb. Ezenkívül szednék csigát, ha találnék patakot, akkor fognék rákot, szóval lenne mit ennem.

Persze ha figyelembe vesszük az évszakot, akkor más a helyzet, késő ősszel/télen egy középkori ember sem húzná ki sokáig az erdőben, nekem elhiheted.

"Tudod, mikor kell elültetni a paprika magot? Tudod mikor kell kipalántázni? Megtrágyázni?"

Nem.

"Nem azt mondom, hogy nem tudnánk mindent megnézni a neten amit kell, hanem azt mondom, hogy ha előkészületek nélkül kirankának 100 mai ember és 100 akkorit, akkor tutira több mai pusztulna el, mint középkori..."

Ebben nincs is vita, de erős aránytévesztésben vagy. Annyira nem balf*s.z.ok a mai emberek, mint ahogy te gondolod.

Sőt, bizonyos értelemben többet is tudunk náluk, pl. egy megfázás esetén nem arra gondolnánk, hogy valami démon átka az egész, hanem tudnánk,

hogy a beteggel sok folyadékot kell itatni és ágynyugalomban pihentetni, nekik meg lehet nem jutna ez az eszükbe.

Nyílt sebek esetén mi tisztában lennénk vele, hogy az elfertőződés veszélye miatt a sebet gyakran át kell kötni és tisztítani, de nekik gőzük sem volt arról,

hogy létezik egyáltalán ilyen, hogy baktériumok, meg vírusok.

Nem, csupán a feudális rendszer miatt, az arányok kicsit mások voltak a középkor első 750 évében, meg később is mint a z információs társadalomban.

Volt egy széles kvázi nincstelen réteg, akiknek a tudásanyaga és intelligenciahányadosa az agymunka hiányában eléggé alacsonyan maradt épp csak annyi volt, hogy életben maradjon. Ilyen a mai világban is jelen van, csak egy kissé mások az arányok, annak ellenére, hogy még most is mérhető hányadát adják a világ társadalmának.

A nemesség aki az azért próbáltak valahogy nevelni, meg valahogy helyt is kellett állnia az értelmiséggel szemben, a politikai játszmákban, tehát az agyuk egy területét meg kellett erőltetniük, még ha számolni tudtak és írni olvasni is alig tudtak, de tájékozottabbak voltak az átlag földművesnél.

Az igencsak szűk polgári réteg is hasonló keretek között mozoghatott, csak javított a helyzetükön, hogy a számelmélettel és az írás olvasással ők már kénytelenek voltak mélyebben is foglalkozni, illetve tőmondatokban nehéz az ügyfeleket meggyőzni, vagy üzleteket kötni, ehhez már kellett egyfajta érzelmi és "sima" intelligencia.

Az egyház meg az értelmiség legfőbb gyűjtőhelye volt, mivel az embereket, a nemességet és az uralkodókat is meg kellett győzniük arról, hogy az ő nemzetközi szervezetük, ami elvileg fölöttük áll, mégsem sérti senkinek a szuverenitását, sőt értük van. Ehhez egyrészt valamit nyújtani kellett valami nélkülözhetetlent, amik kizárásos alapon az,kultúra, tudományok és művészetek maradtak, másrészt kellett egy intellektuális fölény, hogy fenntartsák ezt a rendszert. Hogy ez maradéktalanul érvényesüljön a származással sem törődhettek, bárkiből lehetett (elvileg) érsek, pápa, ha felverekszi magát odáig, tehát a tudásra, a művelődésre is volt valamiféle kézzel fogható ösztönzés a lelki fröccs mellett.