Egy kavitációs kazán esetében elképzelhető-e, hogy a vízoldali hőteljesítmény nagyobb legyen, mint a folyamat elején lévő villanymotor teljesítménye?
Egy ismerősömnek van egy ilyen találmánya. Állítja, hogy ez a rendszer több energiát termel, mint amennyit bele visznek. Én ezt képtelenségnek tartom. Ő azonban konkrét paraméterekre hivatkozik, melyeket szerinte a KERMI mérései is alátámasztanak.
Ezt a dokumentációt én is láttam, elég részletes.
A lényeges adatok a következők:
Villanymotor átlagos fogyasztása 0,322 KW/óra
A víz felfűtési ideje 2 óra 8 perc
A belépő víz 28 fokos, a kilépő 65 fokos
Vízmennyiség 120 liter
A felfűtés hőteljesítménye 5,16 kW (18,59 MJ)
Ezekből az adatokból úgy tűnik, mintha a folyamat végén több energia képződne, mint amit a villanymotor felhasznált. Ismerősöm ezt úgy összegzi, hogy a rendszer hatásfoka jóval 100 % felett van. Mint írtam, én nem hiszek ebben, ugyanakkor részletekbe menően cáfolni sem tudom, mert annyira nem vagyok otthon ezen a területen.
Ti mit tudnátok ehhez hozzátenni magyarázatként?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Biztos vagyok, hogy egy KERMI dokumentumon nem szerepel a kW/h kifejezés, ez egy értelmetlen mértékegység. Sőt, biztosan nem váltanak át kW-ot MJ-ba, mert a kWh az, ami átváltható MJ-ba.
Abban is biztos vagyok, hogy az a motor nem 0,3 kW-os, hanem inkább 3 kW-os. Összehasonlításképpen: a porszívókba, amik közel sem mozgatnak meg 120 liter vizet, 1,5-2 kW környéki motorokat tesznek. A turmixgépekben van 0,4-0,8 kW motor, szóval a 0,3 kW egy kisebb turmixgép motorja. Képzeld el, amint az egy teli kád vizet teker két órán át.
Az már hihető, hogy egy 3,2 kW-os motor lead 2 óra alatt 5,16 kWh hasznos teljesítményt. Az úgy 80% hatásfok.
Vagy még azt tudom elképzelni, hogy nem a teljes víz melegedett fel a két óra alatt, hanem a víz egy része, amit valami csapon kivezet és megmér.
Az általa leírt gépezet több, mint 300% hatásfokú lenne. Vagyis ha a termelt hőre generátort építene, amivel meghajtana egy következő készüléket, számoljunk „csak” 200% hatásfokkal a veszteségek miatt, akkor mindössze úgy kb 20 darabot kéne egymás mögé kötnie, és kiváltaná a teljes paksi erőművet… egy szobabiciklivel meg tudná hajtani. Vagy ha a kinyert energia egy részét a motor hajtására fordítaná, akkor örökmozgót kapna, és elméletileg végtelen mennyiségű energiát ki tudna nyerni.
Szóval az a helyzet, hogy neked van igazad, az örökmozgó ugyanaz a XXI. században, mint az aranycsinálás volt a középkorban. Sok magát meg nem értett zseninek gondoló idióta, sok szélhámos és még több átvert, hiszékeny ember próbál ebben az irányban lépegetni, de ugyanaz lesz az eredmény. Sokan tönkremennek, páran pedig a kamu termékeik eladásából meggazdagodnak.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
elképzelhető. :)
és még ellent sem mond a fizikának. :)
a probléma ott van, hogy te egy villanymotor elektromos teljesítmény felvételét veted össze a hőteljesítménnyel. ezt persze megteheted, mert neked csak az áramot kell kifizetned, de ezzel az erővel az összes hűtő, fagyasztó, légkondi stb. is ellent mond a fizikának. :)
a kavitáció egy nagyon érdekes dolog. pongyolán fogalmazva az történik, hogy a turbulensen áramló folyadékban (a turbulens áramlás tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alap áramláson belül pl. folyadék a csőben további áramlások pl. örvények jönnek létre) időnként elfordul, hogy adott helyeken, belső áramlások hatására a nyomás annyira lecsökken, hogy a folyadék felforr. ezeket a létrejövő gőzbuborékokat nevezzük kavitációnak.
a kavitációt általában kerülni szokás, mert létrejövő és eltűnő buborékok nagyon nagy lökéshullámokat kelthetnek, amik a szó szoros értelmében szétverik a csőhálózatot, szerelvényeket stb.
na most ahhoz, hogy ezek a buborékok létrejöhessenek, elég nagy energia kell. konkrétan ahhoz, hogy a vízből gőz lehessen, baromi sok energia kell (párolgáshő) és ezt az energiát valahonnan be kell szerezni. természetesen nem máshonnan, mint a környezetből. szűkebb értelemben a körülötte lévő folyadékból, tágabb értelemben a környező világból.
aztán amikor ezek a buborékok elpattannak, akkor a korábban felvett energia természetesen felszabadul és melegíti a környezetet.
ha ezt a jelenséget ügyesen kontrolálja valaki, azaz pl. térben szétválasztja a buborékok képződését a megszűnésüktől, akkor gyakorlatilag épített az ember egy hőszivattyút.
egy hőszivattyú jellemző hatásfoka pedig hőteljesítmény/elektromos teljesítmény alapon 200-300%.
Különösen ajánlom a termodinamika első főtételét.
Meg egy általános iskolai fizika korrepetációt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!