A Gravitáció és Elektromágnesesség különbsége?

Jelenlegi ismereteink szerint négy fajta kölcsönhatás létezik a természetben: elektromágneses, gravitációs, erős és gyenge. Ez azt jelenti, hogy két anyagi részecske között fellépő erőhatás mindig minden esetben a fenti négy valamelyikére vezethető vissza. A gyenge és az erős kölcsönhatások csak szubatomi méretekben figyelhetők meg, mert nagyon kicsi a hatótávolságuk. Ebből következően hétköznapi életünkre szinte kizárólag csak a gravitáció és az elektromágnesesség van hatással. (Ez alól kivétel pl. a radioaktív sugárzás, amelyet a gyenge kölcsönhatás ír le.)

Tehát pl. a Földet a Nap körül a gravitáció tartja a pályáján, a Föld részecskéit szintén a gravitáció tartja egybe. Egy szilárd test viszont az elektromágneses erőnek köszönhetően szilárd, és nem esik darabjaira, az atomokat is ez az erő tartja össze, stb.

Hogy mi a különbség a kettő között? Az, hogy teljesen mások.

Az elektromágneses erő lehet taszító hatású, ezért kiárnyékolható, míg a gravitációs nem. Az mindig vonzó. Az elektromágneses tér egy fizikai mennyiség, amelynek segítségével energia, impulzus és még impulzusmomentum is továbbítható (EM hullámok), a gravitációra meg Einstein óta úgy tekintünk, mint nem is valódi erőre, hanem mint a fizikai események hátteréül szolgáló téridő torzulására, amelyet a benne található anyag és energia formál, és nagyon bonyolult, oda-vissza ható kapcsolatban áll vele. Talán emiatt is van az, hogy a Nagy Egyesített Elmélet létrehozása ennyire nehéz: a gravitáció alapvetően más és gyökeresen eltér a többi kölcsönhatástól, természete szerint nem anyagi, azaz részecskék által közvetített kölcsönhatás, hanem valami más, hiszen magának a téridőnek az alakjával függ össze. Egy hasonlattal élve a másik három kölcsönhatás egy színpadon játszó színészek közötti erőket, viszonyokat írja le, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest, míg a gravitáció magának a színpadnak az alakját, geometriáját, amelyre érdekes módon a színészek maguk is hatással vannak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy később nem fogjuk tudni a gravitációt is hasonló keretbe illeszteni a többi három kölcsönhatással, de arra jelen pillanatban nincs egyértelmű elképzelés, hogy hogyan lehet ezt megtenni.

Hiába erőlködsz, az elektromágnesesség meg a gravitáció akkor sem lesz ugyanaz.

"Én úgy tudom minden ami létezik az anyag,és az anyagot az elektromágneses erő tartja össze."

Azon anyagok alkotórészeit tartja össze az elektromágneses erő, amelyek valamiféle rácsba tudnak rendeződni, legyen ez kovalens, ionos vagy fémes kötés. Ha nincs rácsszerkezet, és az anyag mégis egyben van, akkor a gravitáció a felelős azért.

Egy példa: tegyük fel, hogy kint vagy az űrben, a nagy semmiben, és van egy nagy vasdarabod. Ekkor a vasdarab alkotórészeit (a vasatomokat) az elektromágneses erő fogja összetartani (fémes kötés, fémrács). Ám ha ezt a vasat apró darabokra forgácsolod szét, és csak úgy kiszórod az űrbe magad elé, akkor idővel egy csomóba fognak összeállni, a szilánkok egymást vonzó gravitációs hatása végett. Ekkor is egy kupac vasad lesz, a szilánkok atomjait továbbra is az elektromágneses erő fogja összetartani, de magukat a szilánkokat már a gravitáció tartja majd egy kupacban.

Ugyanez vonatkozik a bolygókra, csillagokra, és egyéb égi objektumokra is. A Földet a gravitáció tartja egyben, ha feldobsz egy követ, az a gravitáció miatt hullik vissza, és a Föld is a gravitáció miatt kering a Nap körül. De egy követ viszont már valóban az elektromágneses erő tart össze, viszont a sóderdombot a gravitáció. A kanalat is - amivel eszel - az elektromágneses erő tartja össze, de az étkészletet már a gravitáció. A fűszálat az elektromágneses erő tartja össze, viszont a ganyédombot a gravitáció.

A többit bocsi, de nem olvastam végig - ill. félig végigolvastam, de egy kukkot sem voltam képes felfogni belőle, hogy mire akarsz kilukadni.

"az erőset összerakjuk az elektromágnesessel akkor kapjuk a gluonos kölcsönhatást."

Ez hülyeség.

"ha az elektrongyengét a gluonossal akkor kapjuk meg a nagy kérdőjelet és úgymond maradékként jön ki az egyenletből a gravitáció mint végtermék! "

Ez meg még nagyobb hülyeség. A különböző kölcsönhatások nem kevergethetők össze tetszés szerint, mint valami palacsinta-alapanyagok. Az hogy egyesítették a különböző kölcsönhatásokat, az nem azt jelenti, hogy most már egynek lehet tekinteni őket. Egyáltalán nem.

Az egyesítés jelen esetben azt jelenti, hogy meg tudták határozni azokat a körülményeket, amikor a két különböző kölcsönhatást (papíron legalábbis) nem lehet egymástól megkülönböztetni. Ilyen pl. az általad is írt elektromágneses erő és a gyenge magerő egyesítése: pármilliárd fokos hőmérséklet és néhányszázmilliárd GPa nyomás mellett olyan körülmények alakulnak ki, hogy a kétféle kölcsönhatás azonos erejű, hatású, mértékű lesz, nem lehetséges köztük különbséget tenni. Nagyjából ilyesmi körülmények uralkodhattak az Univerzumban néhány perccel a Nagy Bummot követően. De ettől még a kétféle kölcsönhatás egyáltalán nem vált ugyanazzá.

"Arra is gondolok hogy a nagy bumm-nál,azt mondják először létezett az idő majd a kölcsönhatások. "

Nem tudom kik mondják, de nem jól tudják. A jelenlegi elméletek szerint MINDEN amit ismerünk, a Nagy Bumm pillanatában jött létre: mind a tér, mind az idő, mind a kölcsönhatások (mind a négyen), mind az energia, satöbbi. Egyszerre, ugyanabban a pillanatban. Ezt pedig nem azért mondják, mert ekkor alakult ki minden, hanem azért, mert maga a Nagy Bumm egy szingularitás, és mi legfeljebb a szingularitások pereméig látunk el, mind időben, mind térben. Ami azon túl van, az a senki földje: onnan a mi világunkba semmiféle információ nem jut át. Tehát elképzelhető, hogy léteztek ezek a dolgok a Nagy Bumm előtt is; de számunkra az tabu, nem hozzáférhető, csak odáig, amíg meg nem született az általunk ismert világ, 13,7mrd évvel ezelőtt.

"A nagy kérdőjel a Mindenség elmélete amit einstein is kutatott és faraday is de nem találták meg! "

Meg még rajtuk kívül kábé ezer másik tudós, tízezernyi kutató és egyetemi diák, és sokszázezernyi processzor dolgozik jelenleg is ezen a problémán. Szerinted ha nekik eddig így együtt, összmunkában sem sikerült összeizzadniuk a mindenség elméletét, akkor neked miért sikerülne ez egy huszárvágással? :)

"És mi van akkor ha az idő maga a kölcsönhatások folyamata,és csak mi neveztük el időnek? "

Ez így is van. A relativitáselméletről hallottál már?

"És mi van akkor ha az időt úgy lehet megállítani vagy visszatekerni ,ha a végbemenő kölcsönhatásokat fordítjuk vissza ,vagy állítjuk meg? "

Nem tudod sem megállítani, sem visszatekerni, ez nem a Rambo 3 vasárnap délután négykor. Az imént írtad, hogy az idő a különböző kölcsönhatások folyamata, egymásutánisága, és csak számunkra tűnik úgy, az elménkben kelt olyan érzetet ez a változás, mintha az idő létező dolog lenne és telne, folyna szüntelenül. Ami pedig nem létezik, azt elég nehéz visszatekerni is :)

Mi az hogy gravitálható? :)

Minden általunk ismert anyag atomokból épül fel. Az atomok pedig nukleonokból (vagyis elektronból, protonból és neutronból - kiv. H). A nukleonoknak van tömege, ergo a belőlük felépülő elemeknek, és az elemekből álló vegyületeknek, anyagoknak is van tömege. A gravitációt pedig a tömeg fejti ki. Vagyis nem létezik jelen tudásunk szerint olyan anyag, amelyik nem képez maga körül gravitációs vonzást, á la térgörbületet. Épp ezért nem is árnyékolható le a gravitáció hatása.

Valószínűleg félreértettél valamit. A Föld részecskéi alatt nem atomokat értettem, hanem azokat a szemcséket, kavicsokat, köveket, nagyobb anyagdarabokat, amelyek együtt, egymás mellett alkotják a Föld egészét. Ha egy kavicsot a kezedben tartasz, akkor az azért szilárd, mert a kavics atomjainak elektromágneses ereje megakadályozza, hogy a kezed atomjai áthatolhassanak a kavicson. Ha földhöz vágod a kavicsot és az darabokra törik, akkor nem fogod tudni ezeket a darabokat újra egyesíteni egy kaviccsá, mert már megszűnt köztük az a kölcsönhatás, ami egybe tartotta a kavicsot. De a darabok közt továbbra is megmarad a gravitáció. A Föld is ilyen darabokból áll. Ezek gravitációja tartja egyben bolygónkat.

A "színpad", amin a "színészek" tartózkodnak, nem a gravitáció, hanem a téridő. Ez ad hátteret az eseményeknek, a fizikai történéseknek. Tehát a helyes fordítás a következő:

színpad = téridő (és nem idő)

színészek = események (és nem kölcsönhatások)

Igen, létezik téridőhullám. Úgy hívják, hogy gravitációs hullám.

A gyenge és erős kölcsönhatásoknak azért nincsenek hullámaik, mert a hatótávolságuk maximum atommag méretű, és ebben a mérettartományban a kvantumelmélet érvényes, nem pedig a klasszikus hullámfelfogás. Eszerint pedig gluonok illetve a W és Z vektorbozonok a közvetítő részecskék.

A "minden ami létezik, anyag" mondat nem igaz. A téridő nem anyag, annak fodrozódásai sem anyagból állnak, az elektromágneses tér sem tekinthető anyagnak, bár vannak anyagi tulajdonságai (energia, impulzus, perdület). A sötét anyagról és energiáról sem tudjuk egyelőre, hogy micsoda, csak azt, hogy léteznek.