Hogyan kerültek a tapírok Dél-kelet Ázsiába?

Az ázsiai tapír (Tapirus indicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a tapírfélék (Tapiridae) családjába tartozó faj.

Családjából ez a legtermetesebb faj és az egyetlen amelyik nem Amerikában, hanem Délkelet-Ázsiában fordul elő.

Elterjedése

Az ázsiai tapír rendszerint víz közelében él Burma, Thaiföld, Malajzia és Szumátra sűrű esőerdeiben. Megerősítetlen beszámolók szerint néhány egyede élhet még Kambodzsában és Borneó szigetén is. Ezek az egyedek az egykor jóval nagyobb elterjedési terület maradványpopulációi. Korábban Kína déli részén, az egész Hátsó-Indiai félszigeten, a Maláj-félszigeten, Szumátra és Borneó szigetén is előfordult. Mivel ezeknek a helyeknek a többségéről már több száz éve kipusztult, nem eldöntött kérdés hogy kiirtották-e onnan a fajt vagy az elterjedési területe természetes okokból szűkült be.

Őstapír maradványokat találtak Európában és Észak-Amerikában is, azt hiszem, hogy jelenleg az észak-amerikai maradványokat tartják a legrégebbinek és innen terjedhetett szét, majd itt később kipusztult (a tevefélékhez hasonlóan). A miocénban juthatott el Ázsiába, a pleisztocén során pedig Dél-Amerikába.

/A legfrisebb cikk, amit ebben a témában találtam egy kora-eocénkori kanadai maradvány :

A new ‘tapir’ from Ellesmere Island, Arctic Canada — Implications for northern high latitude palaeobiogeography and tapir palaeobiology

Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, Volume 227, Issue 4, 10 November 2005, Pages 311-322

Jaelyn J. Eberle