Ha egykor a Föld izzó, folyékony (láva, plazmaszerü) volt és szép lassan hűlt ki, akkor a nehéz fémeknek pl. : arany, ólom, nem kellett volna lesüllyedniük a közèppont felé egèszen? Vagy akkor hogy kerültek a jelenlegi helyükre?

"Hogyan gondolod hogy akkor már minden elem meg volt?"

Mi ez a baromság, Földön nem képződnek elemek. Kis mennyiségű kivétel a rádioaktív bomlás.

De igen, lesüllyedt, azért van a Föld magja vasból és nikkelből. A Föld nagy része most is folyékony. A tökéletes rétegződést akadályozza a magas viszkozitás és a felfelé mozgó áramlás.

Nem volt soha "plazmaszerű". Igen, izzó állapotban volt, de nem annyira forrósodott fel az összeállásakor, (ez jó pár millió évig tarthatott) hogy plazma állapotú legyen. Soha nem volt olyan forró a felszíne, mint a Napé.

Igen, valóban történt differenciálódás a bolygó tömegében. A nehezebb elemek nagy része valószínű a középpont felé süllyedt, de nem mind. Ezért a legelterjedtebb Föld szerkezeti modellek szerint vas magja van. (Vagy vas-nikkel.) Réteges szerkezetű, viszonylag éles réteghatárokkal. Ezt a rengéshullámok terjedésének jellemzőiből tudták (tudják) megállapítani a geofizikusok.

A földkéregben is maradt bőven minden elemből, amelyekből a Föld összeállt. Rosszul tudja az első válaszoló, a Földön most található stabil elemek - most tekintsünk el a későbbi meteor, üstökös bombázások által "hozott" anyagról - mind megvoltak a kialakulásakor is. Vagyis a Naprendszer kialakulásakor is. Azok régen felrobbant csillagok "hamvai". Az összes hidrogénnél és héliumnál nehezebb elem szupernóvákból származik, amelyek a Naprendszer kialakulása előtt robbantak fel.

Igen, az arany a karikagyűrűdben, a szén, a nitrogén, az oxigén amelyek a tested fontos elemei, a vas a hemoglobinodban... mind-mind a távoli múltban felrobbant csillagok maradványa. Mondom a hidrogént, és a héliumot kivéve MINDEN elem csillag kohókban szintetizálódott.

Egyébként ez a folyamat az univerzumban jelenleg is folyik...

dellfil

A nehezebb elemek(Fe,Ni,Au,Cu)leginkább lent vannak,míg a könnyebbek (Si,Mg Al,Ca oxidált formában) a felsőbb rétegekben.

Az hogy mégis vannak a felszínen nehezebb elemekből itt-ott,azok a geológia/tektonikus mozgások eredményei,de jóval kevesebb arányban vannak a felszínen,illetve a közelében,és ezek az elmúlt milliárd évek alatt itt-ott feljöttek,főként a a víznek(gőz)az oldásával,mint egy "szállító közeggel" kerültek a magasabb rétegekbe.

A folyamat ma is tart, és fog is , de nem emberi idő léptékben számoljuk hanem több százmillió években mérhető ez.

Biztos, hogy amikor a Föld még képlékeny volt, a nehézfémek lesüllyedtek. De miután a kéreg megszilárdult, az utána oda került nehézfémek már nem tudtak lesüllyedni, és a felszínen (azaz a kéregben, viszonylag "csekély" mélységben) maradtak.

A csillagok "normál üzemben" a vasnál nagyobb rendszámú elemeket nem képesek fúzió során előállítani. A nehezebb elemek pl. szupernova robbanáskor keletkeznek, és szóródnak szét a világűrben, majd meteorként érkezhetnek a Földre. A becsapódáskor aztán ezek az anyagok pár száz, esetleg pár ezer méter mélységbe jutnak, ahonnan a később kialakult emberiség jelenleg éppen bányássza azokat. :-)

Pedro

Csupán ott sántít a dolog, hogy meteorok nem szupernóváktól érkeznek, csak innét a szomszédból. Halott üstökösök maradványai, tehát Naprendszerünk része. Pontosabban ami leesik az a meteorit, a meteor egy légköri jelenség.

A Földön lévő összes héliumnál nehezebb atom egy szupernóva robbanásból származik, amely beszennyezte az a gázfelhőt, amelyből a Naprendszer született.

"meteorok nem szupernóváktól érkeznek"

"A Földön lévő összes héliumnál nehezebb atom egy szupernóva robbanásból származik"

Mondd, te nem érzel itt valami ellentmondást? Szerinted az üstökösök (mikor "leesnek", meteorok) vajon miből keletkeztek? Nem véletlenül ugyanabból a gázfelhőből?

Mellesleg, ha utána nézel, rengeteg üstökös (ismétlem: ha "leesik", akkor meteor) érkezik a Naprendszeren kívülről is.

Ja, igen, mielőtt belekötsz: ha nem "esik le" az üstökös, akkor nem lesz meteor. Valamint meteor nem csak üstökösből lehet, hanem akár visszahulló űrszemétből is.

Pedro

Nem érzek ellentmondást. Ugyanabból a gázfelhőből képződött, csak azt az anyagot tartalmazza ami már itt volt a naprendszer létrejöttekor. Összes nehéz elem itt volt a Naprendszer kialakulása idején, akár a Föld anyagába épült be, akár a bolygóközi porba.

Ellentmondást inkább itt érzek:

"A nehezebb elemek pl. szupernova robbanáskor keletkeznek, és szóródnak szét a világűrben, majd meteorként érkezhetnek a Földre."

Nem érkezik már hozzánk szupernóva robbanáskor semmi, valamint nem képződnek "meteorok" szupernóva robbanáskor.

Valóban nem minden meteor szármozik szétesett üstökös magból, csak a rajmeteorok, ami azért a túlnyomó többség. Viszont a lényegen nem változtat, a visszahulló űrszemét éppen úgy (sőt még úgyabbul) Naprendszerből származik mint az üstökösök.

Elég fura lenne, ha Naprendszeren kívülről csak úgy érkezne valami. Csillagközi tér ugyanis meglehetősen üres. Ami kevés anyag van ott (néhány elkóborolt atom), azt nincs ami összetömörülésre késztetné. Üstökösök Kuiper övből, vagy az Oort felhőből érkeznek gravitációs zavarok hatására. Mindkettő a Naprendszer része.

Esetleg utánanézhetnél mi a különbség a meteor, meteoroid, meteorit és a bolida fogalma közt.

Hogy valami meteorként érkezik a Földre, olyan mintha azt mondanád mozdony fütty segítségével utaznak az emberek.