Ha egykor a Föld izzó, folyékony (láva, plazmaszerü) volt és szép lassan hűlt ki, akkor a nehéz fémeknek pl. : arany, ólom, nem kellett volna lesüllyedniük a közèppont felé egèszen? Vagy akkor hogy kerültek a jelenlegi helyükre?

1. Pedro, ha nem néztél volna utána, álljon itt:

Meteoroid: a Naprendszer térségében keringő szilárd részecske. (A népszerűsítő könyvek többnyire ezeket is egyszerűen meteorként említik.) Méretük néhány tizezred millimétertől néhány méterig változik.

Meteor:a Föld légkörébe hatoló, és felvillanó meteoroid. Amennyiben fényessége kisebb 6 magnitúdónál, és így csak távcsővel érzékelhető, teleszkopikus meteorokról beszélünk.

Tűzgömb: a Vénusz látszó fényességénél, azaz -4 magnitúdónál ragyogóbb meteor. A szét is robbanó tűzgömbök neve bolida.

Meteoritok: a Földre lehullott meteor.

A meghatározások "tudományos" pontosságáért a "Távcső Világa" 2. kiadása felel. Azon belül ifj. Bartha Lajos csillagász. Én csak idemásoltam. Na most, ha valaki azt mondja, hogy a könyv 1980-ban lett kiadva, ezért "elavult" a "modern tudomány" túl lépett rajta, tegye azt. Lelke rajta.

2."A válasz írója 79%-ban hasznos válaszokat ad"

Valóban mindenben pontos válaszokat adott, és megpróbálta eloszlatni a homályt. Pontos válaszokat adott.

Azért - a biztonság okáért - hozzátenném, hogy milliárd éves skálán sincs számot tevő anyagbeáramlás a Naprendszerbe. Minden múltbeli, és jelenlegi esemény a Naprendszerben, saját anyagával történt, történik. Abból az anyagból ami a Naprendszert létrehozta. Abból a már a szupernóvák által nehezebb elemekkel "dúsított" gázfelhőből. Vigyázat a "dúsulás" 1% körüli, de inkább alatta van! Csak a kőzet bolygók összetétele tér el lényegesen ettől. De azok össztömege az eredeti gázfelhőnek csak milliomod részét teheti ki. A Nap a Naprendszer tömegének a 99,87%-t tartalmazza. Az összes többi "alkatrészre" 0,13% jut (bolygók, holdak, kisbolygók, meteoroidok, üstökösök /Oort fehő/). Igen, ilyen kevés. Ráadásul a Jupiter bő kétharmad részét még el is viszi ennek a 0,13%-nak.

Mindezt csak az arányok érzékeltetésére írtam le.

dellfil

Na akkor kezdjük elölről.

A Földre hulló (ilyen-olyan anyagú), és a Föld légkörében felizzó, szilárd anyagdarabokat nevezzük meteornak. Bár anyaguk NAGYRÉSZT vas, esetleg kőzet, igen nagy részük tartalmaz egyéb, a vasnál nehezebb anyagokat is.

SENKI nem állította, hogy ezek az anyagok a Naprendszeren kívülről kerültek volna ide. De tisztelettel KÉREM, hogy ne forgassátok ki azt, akit írtam.

Azt állítottam 10:20-kor, hogy "nehezebb elemek pl. szupernova robbanáskor keletkeznek, és szóródnak szét a világűrben" - és ezt továbbra is fenntartom. Igen, a szóródás nem csak a Naprendszerre vonatkozik, egy itteni szupernova robbanás bizonyos mennyisége elhagyhatja a Naprendszert (és egyéb naprendszerben fog landolni).

Továbbá azt is írtam, hogy ezen anyagok később meteorként érkezhetnek a Földre. - Ezt is fenntartom. 10:29-es válaszoló azt írta, hogy a meteorok nem szupernovákból érkeznek, csak innen a szomszédból. Nos a meteorokban található vasnál nehezebb elemek viszont az előbb említett szupernovákból származnak. Senki nem mondta, hogy TÁVOLI szupernovákból...

Az ellentmondást én ott éreztem, hogy egyik mondatodban azt állítottad, hogy "a meteorok nem szupernovákból érkeznek", majd "A Földön lévő összes héliumnál nehezebb atom egy szupernóva robbanásból származik" - nos akkor a vas meteorok vajon honnan származnak???

"Nem érkezik már hozzánk szupernóva robbanáskor semmi, valamint nem képződnek "meteorok" szupernóva robbanáskor." - Egyetértek. De nem is ezt írtam olvasd csak vissza.

Azt írtam: "A nehezebb elemek pl. szupernova robbanáskor keletkeznek, és szóródnak szét a világűrben, majd meteorként érkezhetnek a Földre". Vajon mi ebben a helytelen?

- Nem akkor keletkeznek? - De igen.

- Nem szóródnak szét a világűrben? - De igen. (Ok, abban igazad van nagy részük a Naprendszer határain belül marad. Viszont az is világűr...

- Meteorként érkezhetnek a Földre. - Talán nem? Vagy létrán jönnek le?

- A "majd" szó azt jelenti, hogy "időben később" - Ez talán feloldja azt is, hogy valóban nem a szupernova robbanásakor érkeznek a Földre, és valóban nem képződnek meteorok a szupernova robbanásakor.

Csak az a "majd" ne lett volna ott - de hát szöveget értelmezni is meg kell tanulni. Így viszont továbbra is fenntartom amit írtam.

"Hogy valami meteorként érkezik a Földre, olyan mintha azt mondanád mozdony fütty segítségével utaznak az emberek."

- Jaj, akkor a Kába kő, a Tunguz, vagy egyéb lepotyogó kövek vajon miként érkeztek, ha nem meteorként??? Utasként a mozdonyon, amelyiknek a füttyére hivatkozol?

dellfil:

Igen, igazad van, pongyolán használtam a "meteor" szót. Valóban, mindenütt, ahol ezt írtam, a "meteorit" a helyes. (De azt hiszem, ez köznapi szóhasználatban tulajdonképpen mindegy.)

TISZTELETTEL KÉREM, hogy a jelenlegi és a megelőző hozzászólásaimban a "METEOR" szó helyett "METEORIT"-ot értsen mindenki.

Köszönöm a kiigazítást!

"milliárd éves skálán sincs számot tevő anyagbeáramlás a Naprendszerbe" - Egyetértek.

Pedro

Kedves Pedro!

Én valamiért úgy érzem, csak te forgatod ki saját szavaidat. Nyitott kapukat döngetsz, (most már) nagyjából ugyanazt magyarázod nekünk, mint eddig én és delfil neked. Néhány apróságot leszámítva, amiben határozottan nekünk van igazunk.

Meteor - meteorit. Azt mondod helyettesítsünk be minden meteor helyett meteoritot. Így mondjuk rendben lenne a dolog, de úgy érzem még mindig nem érted kettő közt a külonbséget, azért nem érted a mozdonyfüttyös hasonlatomat sem. Ezért enged meg hogy visszatérjek a témára. Nem a felizzó anyagdarabokat nevezzük meteornak ahogy írod, hanem a fényjelenséget. Nem a lámpát, hanem a fényét. Nem a vonatot, nem is a mozdony kürtjét, hanem a kürt hangját.

10:20-as hozzászólásod arra enged következtetni, hogy a nehezebb elemek jelentékeny részét meterok(-itok :)) hordták össze. Nyilván valamit ők is hoztat/nak, de Föld tömege kb. 6.10^26 kg, ennek kb 99% szupernova salakanyag. Ezt azért nehéz lenne szegény meteoritok nyakába varrni.

Továbiakban (22:08) kicsit mélyül a zavar szupernova témában. Itteni szupernova robbanás elhagyja a naprendszer, és hasonló értelmetlenségek. Szóval a történet röviden és nagyon leegyszerűsítve. Úgy 5 milliárd éve Galaktikus mértékkel nem túl messze innét felrobbanó szupernóva szétszórta élete során fúzió által képzett könnyű és a robbanáskor keletkezett nehezebb elemeket. A szétszórt anyag felénk áramló része elvegyült az itt található nagyrészt hidrogénből álló felhővel. Az érkező anyag mozgási energiája felborította a felhő egyensúlyát és saját súlya alatt összeroskadt. Az összehúzódó felhőből megszületett a Naprendszer.

Köszönöm, mostmár értem a mozdony füttyét - kissé lassan esett le. (Bár bevallom, ezt a meteor-meteorit részt én nagyrészt szőrszálhasogatásnak tartom, de mindegy... Végülis kanonikusan igazad van, ezt el is ismertem.)

Mostmár csak a következőre lennék kíváncsi:

OK, létrejött a Naprendszer benne a Földdel, amely még kietlen és puszta vala... Valamint iszonyú forró, képlékeny, szinte folyékony. Az alkotórészei szépen (ahogyan illik) fajsúlyuk szerint rétegeződve elhelyezkednek... Legalul (legbelül) a legnehezebbek, majd feljebb (kifelé) az egyre könnyebbek, végül legfelső (legkülső) rétegen a gázok.

A golyóbis hűl, évezredeken keresztül, majd szépen lassan megszilárdul a kérge, szilárd felszín alakul ki, majd megjelenik (lecsapódik) a víz, stb. Megjelenik az élet, idővel kifejlődik az ember... És elkezd bányászni.

Vajon honnan került a föld pár ezer méter vastag, szilárd kérgébe, közel a felszínhez annyiféle anyag? Hiszen a Föld magja nagyrészt vasból áll, az ennél KÖNNYEBB anyagok helyezkednek el felette, nem?

Például a köpeny anyaga vas- és magnézium tartalmú szilikát. A kéreg még kisebb fajsúlyú, nagyrészt bazalt...

Szóval hogy kerül a kéreg felső rétegeibe vas, nikkel, arany, uránium, ólom, szilícium, stb? Feljöttek levegőt venni?

Pedro