Ha a világegyetem 13, x milliárd éves, és 13, y milliárd fényév méretű, akkor kvázi fénysebességgel tágul. Akkor hogy-hogy GYORSULVA tágul?

Egyrészt ott az infláció: [link]

Ott van az is, hogy a térhez képest valami milyen sebességgel mozog, illetve maga a tér tágul-e vagy sem. Egy hasonlat: Képzeld el, hogy a Föld egy hatalmas lufi. Van rajta két város. Valaki elkezdi felfújni ezt a lufit, és az egyik város azt látja, hogy a másik város bizony fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodik tőle. Megy is feljelenteni a hatóságnál, hogy bizony a másik város átlépte a kozmikus sebességkorlátozást. A másik város meg néz egy nagyot, hogy ők bizony egy millimétert nem mozdultak a helyükről.

Tehát a világegyetem mérete és kora alapján nem feltétlenül lehet csak úgy tágulási sebességet számolni…

De teljesen mindegy is. Ha a világegyetem csak 5 milliárd fényév méretű lenne, de 13 milliárd éves, akkor ugye szóba sem jön a fénysebesség kérdése. Viszont ebben az esetben is ott a kérdés, hogy mégis mi a csudától tágul gyorsulva a világegyetem. Nos ez az, amit alapvetően nem tudunk. Lemértük, a relativitáselméletnek van olyan megoldása, amiből szépen ki is jön ez a gyorsulva táguló világkép, de kb. ennél nem is tudunk sokkal többet. Persze a gyorsuláshoz energia kell, ez az, amit sötét energiának nevezünk. A forrása ismeretlen. A mennyisége viszont jól megbecsülhető, kiszámítható. Jelenleg viszont nem ismerünk olyan mechanizmust, ami ezt a gyorsulást okozná. Viszont attól még gyorsulva tágul a mérési eredmények alapján.

Csak nekem tűnik fel itt egy Antarktisz méretű definíciós hiba a kérdésben és a válaszokban?

A fénysebesség valóban a kozmikus sebességhatár de a pontos definíció így hangzik:"A fénysebesség a tömeg nélküli részecskék térbeli mozgásának felső határa."

Szóval itt a térben való sebességről van szó.Mivel az univerzum pereme nem a térben tágul,ezért akármennyivel tágulhat,akár 3X-os fénysebességgel is,mert nem a térben tágul,hanem a téren kívül.

Kérdező:Tömeggel nem rendelkező részecskék alatt fotonra gondoltam (fénykvantum ha nem világos)

Mivel mi tömeggel RENDELKEZŐ rendelkező részecskékből állunk,ezért nekünk a fénysebesség elérhetetlen (már ha nincs végtelen energiád)

Ezért nem tekinthető egy végtelen energiabefektetést igénylő sebesség,számunkra felső határnak.Minekünk valamennyivel a fénysebesség alatt van a felső sebességhatárunk mert azt (pár galaxis össz energiájával) képesek vagyunk elérni.

OFF

Nem kéne ilyen ledegradálóan beszélni senkivel se mert ha te ennyire tudods a témát a kérdls feltétele értelmetlen.Én csak felhívtam a figyelmet egy tényleg nagy hibára a gondolatmenetben.Mert ha a tér is térben tágulna,akkor valóban csak fénysebességgel tágulhatna.

És bónuszkérdés:Szerinted nincs pereme a világegyetemnek?Akkor egy perem nélküli dologról beszélünk?

Már bocs,de semmi se lehet véges kiterjedésű hogyha nincs határterülete,így a tágulás is lehetetlen .

> Ha a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodik tőle, akkor hogyan láthatja???

:-) <ironia>Látom sikerült megragadnod a lényeget.</ironia> Pontosan úgy, hogy nem lát semmit. Ha a város állna, vagy fénysebességnél lassabban távolodna, akkor látni kellene az onnan érkező fényt. Pont azt látja, hogy nem lát semmit.

> Én nem hiszek a sötét anyagban és sötét energiában - szerintem ezek nem léteznek: a hiányos fizikai ismeretek toldozgatása-foltozgatása csak. Hipotézisek dögivel.

A világegyetem látszólag gyorsulva tágul. Ez a jelenlegi fizikai ismereteink alapján ténynek mondható. Lehet, hogy a „jelenlegi fizikai ismereteinkkel” van gond, de jelenleg ezen ismeretek adják a világot legkonzisztensebben leíró modellt. Jobb modell nincs, aki mást állít, az nem mond igazat. Ebben a modellben tehát a világegyetem gyorsulva tágul. Gyorsulást viszont csak energiabefektetéssel lehet elérni – szintén a jelenlegi fizikai ismereteink szerint –, tehát szükséges megnevezni a gyorsuláshoz szükséges energiát. Ez a sötét energia. Megnevezése egy mérhető jelenség okának, ami a jelenlegi fizikai ismereteinkben így fogalmazható meg tudományos alapossággal.

Egészen pontosan akkor minek a létezésében nem hiszel? Abban, hogy az univerzum gyorsulva tágul? Vagy a jelenlegi fizikai ismereteket nem fogadod el?

Ez utóbbit lehet nem elfogadni természetesen, de akkor valahol meg kellene nevezni azt, hogy mi az ami nem stimmel, a világról alkotott képünk melyik szelete nem igaz, alkotni kell egy új modellt és összevetni a jelenlegivel. Ha az új modell konzisztensebb, igazoltabb, akkor mindenki örül, néhány ember elkezdi fogalmazni a Nobel-díj átadóra a beszédét, stb… Ha viszont nincs jobb modell, akkor célszerű tovább keresni, de addig is elfogadni a jelenlegit, amiben bizony a sötét anyag és sötét energia egy ténynek tekinthető jelenség megnevezésére szolgál. Vagy át lehet „sétálni” az ezoterika, esetleg a sci-fi kategóriába, ott remek légből kapott, igazolatlan „modellek” vannak a világról.

> vagy még ki tudja mi-mindentől és hogyan függ

> Tapasztalataink, méréseink alapján

A tudomány már csak ilyen. A meglévő tapasztalatok, mérések alapján alakít ki modellt a világ működéséről. Amíg nincs okunk feltételezni valami bonyolultabbat, addig az egyszerűt feltételezzük. Ez a fajta metódus nem garantálja, hogy az igazságot találod meg, azt viszont igen, hogy folyamatosan közelítesz az igazsághoz, az valósághoz leginkább megfeleltethető képet alakítod ki a világról.

> a newtoni-fizika is sokáig jó volt

Igen, sőt ma is remekül használható. Itt is az van, hogy pl. a sebességek összeadódnak. Ezt figyeltük meg, ebből alakítottuk ki a modellt. Most lehet egy azt mondani, hogy a sebességek összeadódnak, kivéve karácsonykor, mikor telihold van, amikor is a köbgyökük szorzata lesz. Lehet ilyet mondani persze, de egészen addig nem fogadunk el egy ilyen állítást, amíg nincs igazolva. Amint egy mérés, tapasztalat ellentmond a jelenlegi modellnek, akkor lehet elkezdeni keresni egy olyan modellt, ami ezt is, meg az amúgy eddig stimmelő eredményeket is magában foglalja.

Ezt történt a newtoni fizika esetén is. Sokáig nagyon jól használtuk, a problémák ott kezdődtek, mikor elkezdtünk nagy sebességekkel találkozni. Sikerült megmérni, hogy a fénysebesség állandó. Node mihez képest? És hogy oldható fel a newtoni rendszerben ilyen módon fellépő ellentmondás? Einstein zsenialitás abban volt, hogy megpróbált mindent félretéve pusztán a mérési eredményekből felépíteni egy modellt – a speciális relativitáselméletet –, még ha ennek az a következménye is, hogy ez a modell egészen eltér az addig jól megszokott világképtől. Azért lehetett ezt a modellt elfogadni, mert ennek az einsteini modellnek a kis sebességekre alkalmazása – megfelelő elhanyagolásokkal – visszaadja a newtoni modellt. Magyarán a newtoni modell az einsteini modell határértéke. Az ált. rel. hasonlóképpen leírja az addigi ismereteket is, meg magyarázatot ad további jelenségekre is. Ez a modell persze bonyolultabb, de szükséges volt egy bonyolultabb modellre, hiszen az egyszerűbb newtoni fizika nem volt tartható, a megismert tények alapján nem úgy látszott működni a világ, ahogy azt a newtoni fizika leírta.