Mindenható a gravitáció?

A gravitóció mindenre hat, és mindennek van gravitációs vonzása. Két test között a gravitációs vonzás értékét pontosan meg lehet adni:

F=K*m1*m2/d^2

Ahol m1 és m2 a két test tömege, d a köztük lévő távolság, és K az ún. gravitációs állandó, ami 10^(-11) nagyságrendű, vagyis nagyon kicsi, ezért két véletlenszerű test között, amik tömege nem nagy, a súrlódás ezt simán legyőzi.

"Viszont ha jól tudom a kvantum fizikának van ez a kis dolgokról állított megfigyelése, hogy nem kehet őket kiszámítani, csak a nagy dolgok mozgását. És akkor méghis lehet szabad akarat, hiszen az emberi test elég kicsi. "

Ezen lehet vitázni, hogy mi a kics, és mi nem. Az ember többmilliárd sejtből épül fel, ha jól emlékszem a bioórákra, csak az agy 14 milliárdból áll. Egyikről sem tudod, mi fog vele történni, ám az embert kiismerheted, tudod róla, hogy születik, él, hal meg. Szemben egy ember reakcióját egy eseményre nem tudhatod, ám tömegekét annál inkább: ilyen a tömegmédia, és ilyesmiról van szó Asimov örökéletű Alapítvány-trilógiájában is.

A te döntésed, hogy mit hiszel. Az emberi test lehet nagyon nagy, de nagyon kicsi is.

Kedves kérdező az alapprobléma az, hogy túlságosan előreugrottál az ismeretek megszerzésében. Ezt mutatja a fogalmazásod is. Az általad említett fogalmakra és eseményekre más szavakat használnak.

A gravitáció a tömeg alaptulajdonsága. Minden tömeg rendelkezik gravitációs erőhatással, amely egy másik tömegre hat. Ennek semmi köze a nagyon kicsiny részecskék viselkedéséhez. Amire a másik válaszoló (és te) gondolsz, az a határozatlansági reláció, amely mindössze annyit mond, hogy bizonyos tulajdonságpárokat nem lehetséges egyidejűleg tetszőleges pontossággal mérni. Nem azért, mert még nincsenek jó műszereink, hanem azért, mert a természet törvényei nem teszik lehetővé.

A kvantumfizika nem ismer ilyen fogalmakat, hogy kis dolgok, meg nagy dolgok. Ismer viszont elemi részecskéket, amelyek mozgását elég jól le tudja írni. Egy konkrét elemi részecske mozgásának ismeretére nincs szükség sehol a világ megismeréséhez.

A példaként említett puskagolyó röppályáját is ki lehet számítani megfelelő pontossággal, mert a levegőrészecskékkel való ütközést (ezekkel súrlódás nincs, csak ütközés: a súrlódás a sok részecskével való ütközések összessége) más módszerekkel figyelembe lehet venni.

Az elemi részecskék mozgásának leírására is vannak megfelelő egyenletek, csak nincs közöttük a Newton törvény, mert annak más az értelmezési tartománya (hibás fogalmazás, hogy a Newton törvény nem igaz. a helyes fogalmazás az, hogy nincs értelmezve).

A szabad akarat egy más kérdéskör. A tudattal rendelkező ember szabad akarata nem az, hogy például lebegni akar, és lebeg. A szabad akarat a természet (és társadalmi) törvények ismeretében és betartásával lehetséges alternatívák közötti szabad választás lehetősége. Senki nem akadályoz(hat) meg, hogy elgondolkozz, és kitalálj olyan módszert, amivel lebegsz. Más kérdés, hogy ez akkor fog sikerülni, ha megfelelő tudásra teszel szert.

#2 elég jól leírta a dolgokat, én csak kiegészíteném egy dologgal:

"... amíg nincs levágva, azért nem esik a földre, mert elég köze vannak egymáshoz a haj részecskéi, ami így vonzzák egymást, de ha az olló eléggé eltávolítja őket egymástól, akkor úgymond az emberi test galaxisától eltávolodva, egy másik galaxisba érnek, és új erők kezdik el őket vonzani."

Nem kezdi új erő vonzani, ez hibás megfogalmazás. A gravitáció folyamatosan hatással van rá, akár levágod, akár nem. Csak mikor levágod, akkor eléggé eltávolítod a hajszálat képező atomokat egymástól ahhoz, hogy az addig fölényben lévő elektromágneses vonzerő alulmarad a Föld által kifejtett gravitáló vonzerővel szemben.

Egyébként, erről eszembe jutott egy dolog. Kicsit összeszedem a gondolataimat, aztán kiírom új kérdésbe.

"Csak mert ez felveti, hogy ha igen, akkor nincs szabad akarata az embernek, hanem előre ki lehet számítani, merre fog menni."

Az izmaid szolgálnak arra, hogy a mozgásállapotodat megváltoztasd. A tárgyakra nem csak a gravitáció hat, így az emberre sem.

Jól szóltak az előző hozzászólók ehhez én is csak kiegészítést írnék.

A gravitáció gyenge kölcsönhatás a többi atomok közti kölcsönhatáshoz képest. Minden testnek és atomnak van, de ahhoz hogy érezhető/mérhető legyen nagyon sok atomnak kell együtt lennie. Az emberi test atomszáma ehhez még vajmi kevés. Így hiába van saját gravitációnk, a jóval nagyobb fog érvényesülni. Na most ezt az ember izomzata és csontjai bizonyos mértékig ellen tudják korrigálni, de ha fölbotlasz akkor érvényesül és orra esel.

Másrészt ha vektoriálisan nézzük a dolgot, akkor száguld egy irányba a nap és viszi magával a földet ami a nap körül száguld és közben forog és visz téged is magával. Tehát ha egy helyben állsz akkor is egy nagyon bonyolult vektorokkal leírható mozgásokat végzel (mondjuk a galaxis középpontjához képest, vagy még bonyolultabbat az univerzum középpontjához képest), ha "mozogsz" saját akaratodból ezeket a vektorokat tudod módosítgatni igen kis mértékben. Tehát van saját akaratod, de az igen kis mértékben befolyásolja ezeket a mozgásokat, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben.

Tehát ha a föld keringését vesszük alapul (30km/s=108000km/h) és ahhoz képest te elkezdesz olyan irányban mozogni a föld felszínén hogy az visszafelé hasson akkor 108000-5=107995km/h-ás sebességgel haladsz még mindig ugyanabba az irányba amerre a hátad néz. Ugyanígy a föld forgásával, vagy a nap mozgásával is nézhető az eredmény kb ugyanaz. A nézőpont relatív ilyen szempontból, csak nagyon kicsi elhanyagolható mértékben tudod befolyásolni a valós mozgási vektoraidat.

Tehát a válasz a kérdésedre:

VAN mozgási szabadságod szabadságfokod, pont akkora mint másoknak (hozzájuk képest nem elhanyagolható), viszont a nagy "globális" rendszerekhez képest elhanyagolható!

Azt már megírták hogy a kvantumfizika erre az esetre nem jó.