Mini műhold kijuttatás az űrbe?

1-es, azért ez elég trehányul összedobott válasz lett, rengeteg téves dologgal.

Úgyhogy egy komolyabb válasz:

Először is kell egy rakéta, ami képes kimenni az űrbe. Azt, hogy képes-e erre, onnan tudod megmondani, hogy a rakéta mekkora sebesség változtatásra képes, amíg van benne üzemanyag. Ezt angolul delta-v-nek hívják, és a Föld esetében az érték minim 10km/s kell hogy legyen. Vagyis amelyik rakéta képes a sebességét 10km/s-al módosítani, az elviekben képes kijutni az űrbe. Ennek kiszámolására van egy képlet, interneten utána tudsz keresni.

Aztán kell még elegendő tolóerő (thrust) is, mivel hiába tudsz papíron elég sebesség változtatást elérni, ha a talajról sem tudsz felemelkedni. Vagyis ha a tolóerőt elosztod a tömeggel (thrust to weight ratio), akkor a kapott értéknek mindig egynél nagyobbnak kell lennie, hogy le tudd küzdeni a Föld gravitációját. Viszont ha túl nagy ez az érték, az csak akkor jó, ha tudod szabályozni a hajtómű tolóerejét, különben túl gyorsan fogsz gyorsulni, és a levegő ellenállása sok üzemanyag pazarlást fog okozni. A tolóerő nagysága csak addig nagyon fontos, amíg a gravitációval küzdesz, vagyis amíg pályára állsz. Utána már lehet kevesebb, mint az űrhajód tömege, egyetlen hátrány az lesz, hogy tovább tart majd egy-egy manőver.

Irányítani is kell majd a rakétát. Erre sok lehetőséged van.

Légkörben nyilvánvalóan lehet szárnyakat használni, minél sűrűbb a légkör, annál hatásosabbak, szóval csak bizonyos magasságig elegendőek, de addig olcsó és megbízható.

Használhatsz giroszkópokat is, de ezek inkább az űrben hatásosak, mert lassan fejtik ki a hatásukat, ha az űrhajó sokkal nagyobb hozzájuk képest.

Űrben (meg végül is légkörben is, de ott nem szokták) lehet még használni olyat, hogy egy gázt tudsz kiengedni mindenféle irányban (RCS). Ezzel nem csak irányt lehet váltani, ha jól van megtervezve, hanem nagyon precíz manővereket is, például dokkolásoknál ilyet használnak.

A hajtóművet is meg lehet csinálni olyanra, hogy el tud fordulni bizonyos mértékig (gimbaling). Ez általában pár fokot jelent csak, de mivel messze van a súlyponttól, ennyi bőven elég, hogy eltudja fordítani a rakétát. Ezt lehet űrben és légközben is használni, de csak akkor van hatása, ha megy a hajtómű.

Rakéta alakja. Ez nagyon sokat számít, hisz a legkomolyabb rész, ahol a legtöbb üzemanyag használódik el, az a pályára állás, vagyis nagyrészt az, amikor még a légkörben vagy. Ilyenkor két erő ellen kell küzdened, egyik a gravitáció, másik a légkör ellenállása. Minden rakétánál arra törekednek, hogy minél kevesebbet lassítson ez a két erő rajta. Gravitációval ugyebár nem lehet mit kezdeni, vagyis marad az, hogy a rakétának minél aerodinamikusabbnak kell lennie.

Üzemanyag. Már elején van két lehetőséged, szilárd vagy folyékony.

A szilárd előnye, hogy megbízható, nagy tolóerőt ad, viszont ha egyszer begyújtottad, akkor leállítani nem lehet, és a tolóerőt se tudod repülés közben szabályozni. A tolóerő elforgatása is elég nehézkes.

A folyékony előnye, hogy bármikor leállítható és szabályozható tolóerőt ad, viszont a hajtómű elég komoly szerkezet, rengeteg dolog hibásodhat meg.

De mindig folyékonyat használnak, a szilárdat csak a gyorsítórakétáknál alkalmazzák. Legalábbis nagyobb rakétáknál, a kisebb modelrakétáknál szerintem szilárd van, mert annál csak az számít, hogy meginduljon jó gyorsan.

Az üzemanyag összetételét is jól kell megválasztani, mindegyiknek van egy hatékonyság értéke (specific impulse). Ez a folyékony gázos keverékeknél a legnagyobb, például folyékony hidrogén és oxigén, de ekkor ugyebár meg kell oldani, hogy hideg maradjon, és a rakéta is elviselje az extrém hideget. Van olyan is, ami szobahőmérsékleten is folyékony, ugyebár ezzel kevesebbet kell vesződni.

Itt amúgy elég sok lehetőség van, úgyhogy ezeket nem írom, utána lehet keresni, hogy melyik a legmegfelelőbb neked és a pénztárcádnak.

Aztán még van pár apróság, kommunikáció, áram, mindenféle érzékelő, hogy tudd van-e valami gáz, útvonal megtervezése, stb.

Kilövéshez is érdemesebb az egyenlítőhöz közel eső helyet választani, hogy minél több delta-v-t spórolj meg azzal, hogy a Föld forgása is ad egy alapsebességet a rakétának.

Minimum két rakétafokozat használata is elég szükséges, mert csökkenti a költségeket.

És ez csak a rakéta része, ha a feljuttatott cuccost akarod komolyabban használni, akkor azt is elég jól meg kell tervezni.

Szóval saját pénztárcából húzós, főleg ha Föld körüli pályára akarod állítani.

Az igazság kimondása és a tisztelet megadása nem ütik ki egymást, rosszul értelmezed a tisztelet fogalmat.

Ráadásul neked kéne magadba nézni és felnőni, mert ha egy ilyen kritikát se tudsz elfogadni és tanulni belőle, akkor problémáid lesznek az életben.