Kétváltozós elsőrendű parciális differenciálegyenletnél hogy van ez? (több lent)
Szóval az általános alakja legyen:
f(x,y,u,p,q)=0;
ahol az ismeretlen kétváltozós függvény:
u=u(x,y) továbbá:
p=∂u/∂x és q=∂u/∂y;
Ugyebár a diffegyenlet értelmezési tartományához tartozó minden egyes T(x,y,u) ponton végtelen sok megoldásfüggvény, mégpedig kétparaméteres felületsereg megy keresztül.
(Ha a paraméterek a és b, akkor ugye az egyenlet teljes megoldása F(x,y,u,a,b)=0 alakú).
A megoldásfüggvények érintősíkjai pedig egyparaméteres síksereget alkotnak, melyek egy általános kúpot (az úgynevezett Monge-féle kúpot) burkolnak.
Azt is tudjuk ezenkívül, hogy a differenciálegyenletünknek csak olyan u(x,y) függvény (felület) lehet a megoldása, amely felületnek bármilyen
K(x,y,u) pontjához tartozó érintősík egy alkotója mentén érinti az ezen ponthoz tartozó Monge-féle kúpot.
A kvázilineáris differenciálegyenletek esetén pedig a Monge-féle kúp minden pontban egyenessé fajul.
A kérdésem a következő:
1. Általános elsőrendű diffegyenletnél az u(x,y) megoldásfüggvény csak kúpfelület lehet?
(Ha nem, akkor hogy lehet az, hogy az u(x,y) megoldásfelület minden (x,y,u) pontjában húzott érintősík érinti a kúpot?)
2. Kvázilineáris egyenlet esetén az u(x,y) megoldásfelület csak hengerfelület lehet?
(Azaz olyan felület, mely síkba kiteríthető gyűrődésmentesen, pl. parabolikus henger?)
Kvázilineáris egyenlet:
A Monge-kúp az kúp általánosan is.
www.ncl.ac.uk/maths/students/teaching/notebooks/FirstOrderPDEs.pdf
Köszönöm a választ, egy lépéssel előrébb vagyok, de még nem teljesen világos ez a Monge-kúpos dolog.
Amiket megállapítottam, hogy végtelen sok Monge-kúp létezik, mégpedig úgy hogy a megoldásfüggvény minden pontjához 1 db.
A pdf szerint, ahogy kivettem, arról van szó, hogy amikor megvan az összes karakterisztika (iránymező) akkor kiválasztunk egy tetszőleges pontot ez (x0,y0,u0).
Utána ebbe a pontba előállítjuk a végtelen sok kezdeti görbét (ez egy térgörbe, amit kezdeti fetételként adhatunk meg.)
És így gyakorlatilag végtelen sok felület halad át az (x0,y0,u0) ponton. Ha mindegyikhez megrajzoljuk az érintősíkot, akkor ezek az érintősíkok generálják a Monge-kúpot.
És a kúp csúcspontja az (x0,y0,u0) pontban van.
De nem értem, miért igaz az geometriailag, hogy az így előállított érintők kúpot hoznak létre.
Ill. Ha ez tényleg kúp, akkor a kvázilineáris egyenleteknél geometriailag miért fajul egyenessé a Monge-kúp?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!