Mi határozza meg az alapállapotú atomban az elektronok helyzetét?

Az energiaminimumra való törekvés elve, vagyis minden e a lehető legkisebb energiájú szabad helyre "esik le".

(De egy atomon belül nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik.)

Radioaktív sugárzás radioaktív anyagok bomlásakor keletkezik.

Három fontosabb fajtája van.

1. Alfa-bomlás során az atommagból egy hélium atommag (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki. Erősen ionizáló, viszont a hatótávolsága levegőben 1 cm alatti.

2. Béta-bomlás során az atommagban neutronból lesz proton, elektron kibocsátása közben. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága levegőben pár 10 cm.

3. Gamma-bomlás során energia távozik nagy energiájú fotonként. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Hatótávolsága légüres térben praktikusan végtelen, a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) gyöngítik hatékonyan.