Van olyan fehérje, amelyet egyetlen proteáz sem tud hasítani?

"A selejtes fehérjék (így az előzőekben említett amiloid vagy poliglutamin

fehérjék) nemcsak azért dúsulnak fel az agyban, mert a javításukért vagy a

lebontásukért felelős mechanizmusok meghibásodtak, hanem azért is, mert

olyan szerkezetű fehérje áll elő, amely még a teljesen ép fehérjelebontó

mechanizmusoknak is ellenáll. Ennek az „elpusztíthatatlan” fehérjének a

szivacsos agylágyulást (birkában: súrlókórt; emberben: kurut, Creutzfeldt-

Jakob-kórt, Gerstmann-Sträussler-Scheinker szindrómát vagy fatális familiáris

álmatlanságot) okozó prionfehérje egy igen közismert példája. A prion

elnevezés a betegség kórokozójának sajátságaiból – savval, formalinnal,

nukleáz- és proteázkezeléssel szemben ellenálló részecske – fakad, amely igen

sok kísérlet után arra engedett következtetni, hogy a kórokozó minden

bizonnyal csak fehérje (protein only = prion) lehet."

[link]

A selejtes fehérjét fehérjének hívjuk? A következő, hogy az előbb említett fehérje plakkok kicsapódnak és mivel nem a vizes oldatban vannak nem férnek hozzá a proteázok- ergo nem tudja lebontani őket.

Normál fehérjéket a proteázok (sokféleségüknél fogva) le tudnak bontani (emésztésnél főleg, mivel a savas hidrolízist nem igen bírják, sejten belül meg amit nem bont le az a proteoszómába lebontódik)

Nem csak a prionokra, hanem pl. a keratinra is jellemző, hogy a proteázok nem tudják lebontani őket, mivel nem férnek hozzá. Egyébként is nehezen bontható a kompaktsága, a sok diszulfid híd miatt, ezért még az embert/állatot is jócskán túlélheti (haj, szőr, karmok, tülök).

[link]

A fehérjék élettartalma nem a méretüktől, sokkal inkább a funkciójuktól függ: azoknak a fehérjéknek az élettartalma rövidebb, ahol gyors változások szükségesek a fehérje koncentrációjában.

Attól is függ az élettartalmuk, hogy milyen aminosav található az N-terminálisukon:

[link]

(13. dia)

Tipikusan hosszú életűek a szemlencse fehérjéi (ezek is képezek aggregátumokat).

A hemoglobin fehérjék élettartalma nagyjából megegyezik a vörösvértestekével, azaz kb. 120 nap.

[link]

(Nem túl hivatalos forrás, de elég megbízható válasznak tűnik.)

Már felfedeztek nagyon hosszú életidejű intracelluláris fehérjéket is:

[link]

[link]