Tegyük fel, hogy egy lakatlan bolygóra küldünk 2 embert, egy nőt és egy férfit, hogy népesítsék be, képesek lennének rá?

A diverzifitás végzetesen alacsony lenne. Itt most "nyugodtak" lehetünk, ha kitör egy csúnya járvány 10% túléli, mert immunis. Ha csak 2-en vannak akkor szerencse kell. Amerika lelfedezésekor az indiánok tömegesen haltak meg influezna fertőzésben, nem voltak immunisak. Egészségesek voltak, csak más génekkel.

A diverzitás a változáok követéséhez kell: ha a paradicsombe kerülnek, akkor minden rendben, de zőrösebb helyeken problémás. Pl.ha most nálunk:

-az oxigénszint valami miatt fegfeleződne, akkor a serpák kerülnének adu ász helyzetbe (sokkal több hemoglobinjuk van)

-Ha elszaporodnának az oroszlánok a feketék (jó állóképesség, fizikai erő)

Szóval működhet, csak szerencse kell hozzá.

Egy ork:

"... Nem is beszélve a sokéves útról (feltételezzük, hogy fénysebességel haladunk). "

Ha feltételezzük, hogy fénysebességgel halad az űrhajó, ami szállítja Posztádámot és Posztévát, akkor ne hagyd figyelmen kívül a relativisztikus hatásoktat sem. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb az, hogy pl. egy 50 fényévre lévő csillag bolygóját célba véve, egy fénysebességgel haladó űrhajó valóban 50 évig utazna, mire odaérne - de csak számunkra (a mi időnk, "időtelési sebességérzetünk" mellett), akik itt maradtunk az anyabolygón, a mi kis néhány kilométer/sec sebességünkkel haladva. Az űrhajóban utazó két személy számára azonban az út (legalábbis amíg az űrhajó tartja a fénysebességet) gyakorlatilag 0 idő eltelése mellett zajlana le.