Ugye a vas-fúzió indítja meg a csillag pusztulását? Ha egy vastömböt lőnénk egy csillagba, az elpusztulna?

Na, jövök.

Amikor a csillag elhasználta a belsejében lévő hidrogént, elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz. A hidrogén még nagy mennyiségben fordul elő a felszín közelében és itt is beindul a fúzió. Ezután a csillag kitágul és színe vörössé válik, vörös óriás lesz. Átmérője 10-100 napátmérő is lehet. A magban újabb nukleáris reakciók indulnak be: a hélium fúziójából szén keletkezik. A csillag atmoszférája kidobódik az űrbe, táguló gázgömböt, planetáris ködöt hozva létre. Amikor a hélium elfogy, a csillag újra összehúzódik.

Ha a csillag tömege nem elég nagy, belsejében már nem lesz akkora hőmérséklet, hogy újabb reakciók induljanak be és fehér törpévé válik. A fehér törpe egy nagyjából földméretű, naptömegű csillag. Stabilitását már nem a magfúzió, hanem a belsejében kialakult elfajult elektrongáz nyomása biztosítja, egyensúlyt teremtve a gravitáció összehúzó erejével. A fehér törpék hőmérséklete és fényessége évmilliárdok alatt fokozatosan csökken és csak egy fekete törpe marad hátra.

Nagy tömegű csillagoknál a hélium elhasználása után a fúzió egyre nagyobb atomtömegű elemekkel folytatódik, egészen a vasig. A fúzió azért áll le a vasnál, mert az ennél nagyobb rendszámú elemek keletkezése már nem energianyereséges. Szuperóriás csillagok jönnek létre, melyeknek átmérője 1000 napátmérő is lehet. Belsejük különböző kémiai összetételű rétegekből áll, amelyek a felszínhez közeledve egyre hidegebbek és ritkábbak. Hirtelen felrobbannak és az anyaguk szétszóródik az űrben. Ezeket nevezzük szupernóváknak. A szupernóvák fényessége rövid ideig a Napnál 10 milliárdszor nagyobb. A robbanás után visszamaradó mag, a tömegétől függően neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz.

Forrás:

[link]

Ui.: Vitalapot elolvasva nekem megbízhatónak tűnik.

Nem, nem tudnád így beindítani. Mert a csillag pusztulásának nem az az oka, hogy épp a vas-fúzió indul meg. Az ok az, hogy már nincsenek benne könnyebb elemek, amelyek fúziójából energia termelődne a csillag belsejében.

Attól, hogy valahogy belejuttanál egy darab vasat, a többi könnyű elem ugyanolyan vígan fúzionálna továbbra is, tovább éltetve a csillagot.

Ne keverd a dolgokat.

A csillag akkor pusztul el, ha már nincs benne olyan anyag, ami fúzióra képes. Ez véletlenül pont a vasnál következik be - tehát, ha egy csillagban vas van (és nem szupernova), az már nem csinál vele semmit. Ha nincs fűtőanyaga, ilyenkor összeomlik.

A működő csillagokban még bőven van fűtőanyag!

Ha tehát belelősz valamennyi vasat, azzal az égvilágon semmi nem történik - azon kívül, hogy szépen lesüllyed a csillag középpontjába, mivel ő a legnehezebb.

Ha más anyagot lősz bele: héliumot, oxigént, szenet, stb. - azokkal sem fog történni más, mivel a csillagban a viszonyok még nem megfelelőek ezeknek a fúziójához. Szépen elsüllyednek, és majd akkor gyulladnak be sorban, ha a csillagból nova lesz.

Semmi köze a vasnak a csillagok pusztulásához. A csillagok hidrogént égetnek, ha nagy akkor hamar elégeti, de ha kicsi mint a Nap, akkor év milliárdok alatt, ahogy a csillag elégeti a hidrogént, a héliumot kezdi égetni, ettől a csillag kitágul, és felrobban, vagy szétoszlik.

Ha a csillagok a vastól pusztulnának el, akkor a Nap már nem létezne, az aszteroidák is vasat tartalmaznak, és a bolygók is, milliónyi vastömb zuhant már a Napba.