Mi a lényege a Darwin féle evolúciós elméletnek?

[link]

1.) Az élőlények alapvető tulajdonságai a genomjukban kódoltak, génjeiket továbbadják az utódaiknak.

2.) Ebbe az információtömegbe néha hiba csúszik. Ezt nevezzük mutációnak.

3.) A "hibás" gének közül azok, amelyek valamilyen előnyt jelentenek a hordozójuknak, előnyhöz segítik az életben, így jobb eséllyel él túl, azaz nagyobb eséllyel adja tovább megváltozott génjeit az utódainak. Tulajdonképpen az ügyesebb/erősebb/gyorsabb több kölyköt nevel fel.

4.) Az élőlényeknek általában több utódjuk születik, mint amennyi megéli a szaporodóképes kort, jelentős részük elhullik. Az előnyösebb tulajdonságokat hordozó egyedek nagyobb eséllyel élnek túl és/vagy szaporodnak. Ez a szelekciós nyomás.

5.) Az új, jobban szaporodó változatok elterjednek, előbb-utóbb kiszorítva a többieket.

Szóval ebből a néhány alapelvből rengeteg minden következik:

A változás véletlenszerű. A mutációk megjósolhatatlanul keletkeznek, így az alap, amelyre a szelekciós nyomás hat sem állandó. Ha az egyik populációban kialakul egy előnyös mutáció, egyáltalán nem biztos, hogy a többibe is átkerül, hiszen az egyes génváltozatok általában csak ivaros szaporodás útján terjedhetnek el. Így az egymástól elszigetelődött populációk más-más mutációkat halmoznak fel, azaz egymáshoz és a szülői populációhoz képest megváltoznak.

A környezet, így a szelekciós nyomás sem állandó. Ha egy egységes populáció két kisebbre szakad valamiért és a két leánypopuláció különböző körülmények közé kerül, más-más szelekciós nyomás nehezedik majd rájuk, így más-más mutációk szaporodnak majd el, így is egyre jobban eltávolodnak egymástól.

Az egyes mutációk "hasznos" vagy "káros" volta csak a környezet függvényében értelmezhető. Az a mutáció, ami az egyik környezetben káros, a másikban nyugodtan lehet hasznos. Így tulajdonképpen értelmetlen a "hasznos" és a "káros" mutációkról elmélkedni, csak változás létezik, és az egyes újabb változatokat megrostáló szelekciós nyomás.

Összefoglalásként itt egy példa: Létezik egy örökletes betegség, a sarlósejtes vérszegénység. Az oka egyetlen pontmutáció, ennek hatására a vörösvértestek hajlott alakot vesznek fel és könnyebben összetörnek. Maga a betegséget okozó allél recesszív, azaz a heterozigóták nem szenvednek komoly hátrányt, ám a homozigóták régebben korán meghaltak, ma különböző kezelésekkel életben tarthatóak. (A az egésséges, vad típusú allél, a a sarlósejtes vérszegénységet okozó allél. AA - egészséges; Aa - hordozó; aa - beteg; Lásd még: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__77.. No most ez a hibás allél északon ritka. Viszont Észak-Afrikában meglepően gyakori. Ez a sokáig rejtélyes jelenség azonnal értelmet nyert, amikor kiderült, hogy a heterozigóták (Aa), azaz a hordozók ellenállóak a maláriával szemben, mivel a vörös vértestjeik könnyen összetörnek, így a malária kórokozója nem tud kifejlődni bennük. Így ugyanaz a mutáció maláriamentes területeken hátrányos, hiszen két heterozigóta szülő gyermekeinek egynegyede meghal vérszegénységben, így ritka. Hiszen az ilyen szülőpárok valamivel kisebb eséllyel szaporodnak. Viszont olyan területeken, ahol a malária gyakori, nagy előnyt jelent ugyanez a mutáció, mivel a heterozigóták védettek a maláriával szemben, így a fenti példa heterozigóta szülőpárja maga is védett a váltóláztól, valamint igaz, hogy a gyermekik negyede meghal vérszegénységben, ám a gyermekeik fele szintén védett a maláriától, így ennek az északon kizárólag hátrányos jellegnek az előnyei az egyenlítő környékén messze felülmúlják a hátrányait, így a hordozó egyedek sokkal jobban szaporodnak.

Ugyanarra a mutációra kétféle szelekciós nyomás hat, maláriamentes területeken az eltűnésére, maláriával fertőzött területeken az elszaporodásár hat szelekciós nyomás, így két, egymással nem érintkező populációt ez a két szelekciós nyomás két irányba tol el. Ezért gyakori ez a mutáció a forró égövön és ezért ritka a mérsékelt égövön. Más kérdés, hogy az emberiségen belül talán már nincsenek is elszigetelt populációk, mivel a vegyes házasságok elég gyakoriak, így valószínűleg nem fogunk e miatt két fajra szakadni.

Ha akarsz róla bővebben is olvasni:

[link]

[link]

Ha inkább a mostanában igen divatos evolúciókritika érdekel:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

[link]

Természetes szelekció.

Minden élő-egyed változik általában egy ici-picit,ritka esetben komolyabb mutáció is előfordulhat.Egy adott környezetben vagy annak változásban az az egyed marad előnyben amelyik sikeresebben teljesít,legyen az táplálkozás vagy szaporodás,vagy alkalmazkodás.

Például : 1 adott földrajzi helyen hidegebbé válik az idő....azok az élőlények maradnak meg nagyobb valószínűséggel amelyiknek vastagabb zsírréteg volt a testén.Ha tovább csökken a hőmérséklet akkor az Ő utódaiból is a még vastagabb zsír réteggel rendelkezők maradnak meg valószínűséggel.

Az evolúció hosszú és apránkénti változásokból adódik generációról generációra. Mint említettem a hirtelen mutáció csak rendkívül ritkán adódik úgy,hogy az előnyére válik az adott egyednek,legtöbbször pusztulásra ítéltetett. Ilyen kivétel pl a pörölyfejű cápa is,amely "kilóg" a cápa félék sorából.

"Az evolúciós elmélet mai állása eléggé eltér Darwin eredeti elképzelésétől, például a csoportszelekció vagy a gén mint szelekciós egység kérdésében."

Igen. Például Darwin a gént nem tarthatta szelekciós egységnek, mert halvány fogalma sem volt mi az, jóval a halála után alkották csak meg a kifejezést. A "gén" fogalmát a biológiában először 1889 -ben használta Hugo de Vries, "pángén" -ként, ami az ő akkori meghatározása szerint a legkisebb öröklődő jelleg.

Az öröklődés törvényeit Gregor Mendel fedezte fel, de a felfedezését évtizedekre elfelejtették, csak az 1910 -es években vették elő újra, ekkortól beszélhetünk a mai értelemben vett genetikáról, vagy génekről.

A mai véleményünk nem térhet el Darwinnétól a gén mint szelekciós egység kérdésében, mert neki erről gyakorlatlag nem volt véleménye, a kifejezést és a fogalmat sem ismerte. Ő úgy gondolta, hogy a szülői tulajdonságok mintegy "keverednek" az utódokban, de ennek működéséről semmit sem tudott.