Meg lehet azt állapítani génvizsgálattal, hogy valaki milyen származású vagy nem?

Szépen összezavarodtam a válaszok között, így inkább kezdem előről. Ha olyan témát érintek, amit megbeszéltetek, ignoráld, kérlek.

Először: a Critical Biomass linkje jó. Az első kérdésre választ ad. Valóban nem lehet ilyen "nincs az adott rasszból felmenőd" vizsgálatot készíteni, hiszen a populációk nem homogének. Pl. azt hiszem, mitokondriális és Y-kromoszómás vizsgálatok alapján a magyarországi romáknak legalább két nagy "populációja" van (két nagy csoportra oszthatók), amik sok tekintetben különböznek egymástól (valószínűleg máshonnan származnak és máskor települtek be), a zsidókat meg épphogy meg lehet különböztetni az átlag magyartól (átlag budapestitől), de itt már kérdéses a szignifikancia. Mindez persze populációs vizsgálat, egy adott emberre, hogy most melyik populáció leszármazottja... vannak bizonyos jegyek, amik kizárhatják egyiket-másikat, valószínűsíthetnek egy harmadikat, de ez sem 100%. Még a legteljesebb géntérkép ismeretében is szinte lehetetlen. Ez volt Hitlernél is, a zsidó származása egy régi hülyeség, amit agyba-főbe terjesztenek (csak ma már nem levéltári kutatással próbálják igazolni, hanem genetikaival).

A leszármazási vizsgálatok kissé máson alapulnak. A mitokondrium anyai öröklésű, az Y-kromoszóma apai. Az autoszómális öröklésnél zavar van, az bárhonnan jöhetett. Ha van egy mai embered, és neki keresed az őseit, mivel az ősöknek nincs a kezedben a genetikai anyaga, nem tudsz rendesen összehasonlítani - ez a populációs vizsgálatok nagy problémája. De ha megvan az ős, és van mai embered is (itt vannak körülöttünk), akkor ez kissé bonyolultabban egy apasági/anyasági vizsgálat. Az első britből szépen genetikai mintát vettek, valószínűleg mitokondriálisat, mert az stabilabb, és megnézték, ki(k) az(ok), aki(k)nek hasonlít hozzá a genetikai anyaga. A megfelelő hasonlóság közös eredetre utal. Oké, nem feltétlenül pont az ő leszármazottja, de talán a testvéréé, unokatestvéréé - itt már ez mindegy. Ha volt valami speciális bélyeg, akkor ez a kimutatás sokkal megbízhatóbb. Lásd a Romanov-vizsgálatot. Ez elég híres, mikor megtalálták a holttesteket genetikai vizsgálattal igazolták, hogy ők voltak azok (a mai leszármazottakkal hasonlították össze). Tehát ez működik. Nem konkrét személyhez/kis csoporthoz hasonlítani viszont nem lehet.

A másik vizsgálat, amire te utalsz, az a HUGO program hozadéka, a mitokondriális Éva/Y-kromoszómás Ádám vizsgálatok mellett, amiben megállapították, hogy az emberiség történelmében volt egy ún. bottleneck-effektus (palacknyak-hatás). Ez nem ritka, most ez van pl. a gepárdoknál. Nem az, hogy 100 emberre vezették vissza, és ha ügyeskednek, kijön kettő (kijött kettő :) csak viccelek, a mitokondriális Éva és az Y-kromoszómás Ádám nem egy időben éltek és nem egy emberről van szó, hanem egy változatról, mindkettő egy csoportot reprezentál), hanem 100 alapvető genetikai markerre. A valós populációméret nagyobb volt, a kétezres szám kb. stimmel. Nem egyre fogyunk az időben visszafelé, hanem volt egy időszak, amikor az emberiség létszáma valami miatt (talán szárazság) nagyon lecsökkent. Előtte is többen voltak, utána is, csak abban az egy időben ilyen kevesen. De te is tudod, semmiből nem lesz ember, a mai sok mind annak a lecsökkent populációnak az utódja, az ő génállományukra vezethető vissza. (Mutációk történtek, de ezt hagyjuk, nem egy gént vizsgálnak.)

Szóval itt keverted a szezont a fazonnal. A populációs vizsgálatok között is sokféle téma van, az eredetkutatás is más, a leszármazási markerek vizsgálatának is sok módja lehetséges. Tényleg olvass utána a témának, erről valóban könyveket írtak.