Miért van az, hogy a széttört pezsgőtabletta hamarabb oldódik fel mint az egész ugyanazon a hőmérsékleten?

...És minél több darabra töröd szét, annál nagyobb lesz a darabkák összfelülete, tehát annál hamarabb oldódnak fel az egészhez képest.

(Azt viszont nem merném állítani, hogy beszélhetünk egyenes arányosságról, mert talán befolyásoló tényező lehet az is, hogy mennyire vannak közel egymáshoz a darabkák. Nem tudom pontosan, de úgy gondolom, hogy a darabkák körül levő oldat telítettsége némileg befolyásolja az oldódás gyorsaságát.)

Szerintem nem a felület nagysága számít, hanem hogy a pezsgőtabletta belsejének melyik pontja van legtávolabb a felületétől, és mekkor a távolság.

Az a távolság dönti el, mennyi idő alatt oldódik fel a tabletta.

Tömeg(térfogat) és felület aránya. A térfogat köbös, a felület négyzetes arányban növekszik, ha pedig a kis méretek felé megyünk, így is csökken, ezért lesz egyre nagyobb a felület a térfogathoz képest. A reakció mindig a felületen történik, ezért annál gyorsabb a reakció, minél kisebb darabkák vannak.

Próbálj meggyújtani egy búzaszemet, nem egyszerű. A levegőbe fújt liszt meg fel is robban.

"Csak az számít, hogy mekkora a felület"

Ha érme alakú és nagyon vékony, mégis hamarabb oldódik fel, mintha gömb alakú lenne - pedig a felület ugyanakkora.

#7:

Csak a megfogalmazás rossz. A felület határozza meg az egységnyi idő alatt oldódó mennyiséget. Csak a felülethez tartozó tömeg-térfogat nem mindegy.