Mitől forog a föld? Mi "hajtja"?

Semmi nem hajtja, van egy lendülete és azért forog, mivel nincs olyan közeg ami lassítaná.

Hogy hogy kezdte azt most nem próbálom meg leírni.

Miért kellene hajtani?

Mitől lassulna le, amit ellensúlyozni kell? Valaki netán fékezi? ...egyébként több hatás is fékezi - de ezek együtt is kevesek ahhoz, hogy gyorsan leálljon.

A kezdet kezdetén azért kezdett el forogni, mert az anyag, amiből keletkezett, nem pontosan egyenes úton rogyott össze egy pontba. Eleve volt egy kis perdülete.

Ha megtudnánk miért nem áll le, talán az örökmozgót is elkészíthetnénk, ami az élet minden területén hasznos lenne...

De a lényeg, a légüres térben (az űrben) nincs surlódás ami leállíthatná, így forog, és még jó ideig forogni fog, persze lehetséges, hogy egyszer megáll de az nem most lesz...még szerencse mert, ha megállna, a Föld népességének egyik fele megsülne, a másik megfagyna...

A Föld forgása mérhetően lassul, de még tízmillió évek kérdése, mire megáll.

Képzed el, hogy van sok másgnesed, amiket az asztalra teszel. Ha ezek mozognak, akkor olyan közel kerülhetnek egymáshoz, hogy összetapadnak. De ilyenkor ha a már összetapadt mágnesekbe beseik egy újabb, az lökheti úgy, hogy forogni kezdjen. Az asztalon a surlódás ezt leállítja, de az űrben ilyen szinte nincs is.

Persze a valóságban a gravitáció nagyon máshogy működik, de így elképzelheted azt, hogy ahogy az anyag sűrüsödött, létrejöhettek olyan hatások, amik a forgást elindítják. Ahhoz, hogy a földet is megértsd, nagyon sok fizikára lenne szükség, mert itt eleve a rendszernek már volt forgó mozgása és körmozgása is, ami "terelte" a későbbi mozgásokat és ezért nem oltották ki a különböző irányból jövő lökések egymást és lett egy forgás.

kísérlet:

szükséged lesz

1 db golyóra (üveggolyó, nagyobbacska műanyag gyöngy, de gömbbé formázott alufóli is jó, csak guruljon)

1 db matrac (pl. az ágyé, jobb, ha rugós, de sima matrac is jó)

1 db kicsi, de héz dolog (vízzel töltött befőttesüveg, darab vas, jobb, ha köralakú, alényeg, hogy belesüllyedjen a matracba)

namost fogod a nehéz dolgot és rárakod a matracra, mivel belesüllyed, lesz kürülötte egy rész a matracon a szintén besüllyed. Gyakorlatilag kialakul egy kúpos bemélyedés. Ez sokban hasonlít ahoz, ahogy a gravitációs mező kinéz egy tárgy környezetében. Minél közelebb vagyunk a tárgyhoz, és az minnél nehezebb, annál nagyobb a kúp falának meredeksége, annál erősebb a gravitáció.

Fogod a golyót és elkezded a matracon gurítani. kölönböző irányokba, különböző sebességekkel.

Annak függvényében, hogy milyen gyorsan és milyen irányban gurítod bele fog kerülni a kúpba (gravitációs mezőbe). Nem biztos, hogy benneragad, lehet, hogy kijön, de a sebbességének az iránya meg fog változni. Ha elég ügyes vagy, akkor azt is meg tudod csinálni, hogy egyszer-kétszer körbe is menjen a súly körül mielött megáll. Mivel van surlódás, és eléggé nagy, ezért azt nem tudod megcsinálni, hogy keringjen, de a világűrben, ahol nem igazán van surlódás (van, de ezt most ne vegyük bele) ott körpályára is tud állni.

Ennél a kísérletnél az egyik tömeg jóval nagyobb, mint a másik, de ha lenne két egyformán nehéz acélgolyód, akkor azt is láthatnád, hogy egymásra is hatnak, és ha közel kerülnek egymáshoz (pl. egymással szemben, de kicsit kitérő pályán gurítod őket) akkor úgy hatnak egymásra, hogy megpördülnek egymás kürül, illetve összetapadva forogni kezdenek egymás körül.

így keletkezett a forgás. Sok-sok részecske találkozott, összeütközöt egymással, és ezért elkezdtek forogni. Ez "örököltük" a bolygók keringésével és forgásával.

Van surlódás, mindjárt kétféle is. A világűr ugyan rendkívül ritka, de koránt sem üres. Egyrészről atomokok azaz nagyon ritka gáz, másrészről található benne por, apró anyagdarabkák (ebből lesznek pl. a meteoritik). Ezekkel való űtközések igenis lassítják a földet.

A másik a gravitációs surlódás. Ezt a nagyobbacska objektumok, mint pl. a bolygók okozzák. Ugyan a földön a többi égi objektum gravitációjából igazából csak a napét és a holdét vesszük észre, de azért hat ránk a többi is. Hol gyorsítják, hol lassítják a keringést, a forgást, de nagyátlagban lassítják.

az előttem szólók már nagyon plasztikusan leírták, hogy hogyan alakul a forgás, azt is említették, hogy a föld forgása lassan, de állandóan lassul, de az ok némi pontosításra szorul:

valóban van - ha csak minimális is - súrlódás a világűrben is, de a fő lassító erő a föld esetében a hold, ill. az általa keltett ár- apály erő.