Mindenki ismeri a csillagkeletkezések hipotízisét. Ha én arra a véleményre jutottam, hogy a Boyle-Mariotte gáztörvény ellent mond a csillagevolúciónak- az mennyire helyt álló?
"a valóságban, ha egy föld méretű test köré gyülekezne annyi gáznemű anyag, hogy a nyomása megnőjön ezzel egyenes arányban a hőmérséklete, a gázmolekulák szökési sebessége meghaladná a gravitáció hatóerejét és sosem lenne csillag ebből, pedig a gázból csillag préselés lehetősége adott volt. ha egy gázt melegítesz a részecskék szökési sebessége megnő és elhagyja a rendszert. "
Ezt honnan veszed? Ez biztosan nem következik a B-M törvényből... Különben a nap felszínén a szökési sebesség 617km/s, hőmérséklete 55oo C, ebből kiszámolhatóan a gázmolekulák sebessége 14 km/s. Szóval ez bukó... Egyéb ötlet?
Ja arról nem is beszélve, hogy pontatlanul használod a szökési sebesség fogalmát. A szökési sebesség csak a gavitációs erőtől függ, egyfajta állandó egy égitestre és magasságra, nem függ a hőmérséklettől.
birom, amikor valaki túl siklik a lényeg fölött és azzal próbál engem aláásni :D vicces. nézd meg az időpontot mikor írtam ki és meglátod miért nincs értelme.
vissza a csillagászatra.
én értem ezt az ideális-nem ideális gáz témát. és szerintem elhihetitek, hogy a plazmáról sem egy tál leves jut az eszembe. de az űrben, akkor sem plazmafelhő esik össze csillaggá, mert a plazma több ezer fokon alakul ki - különben meg érdekes, mert ezt tartják a 4. halmazállapotnak-
újra levezetve: létezik-e az, hogy ha összenyomok egy jó nagy adag hidrogént pl. (ilyenkor az történik, hogy nő a hidrogén sűrűsége, a részecskék gyors mozgása miatt a hőmérséklete is), de a hő miatt a részecskék elhagyhatják a rendszert? ez azért érdekes, mert önmagában pl a föld légköre egy a földnél sokkal kisebb gömbbé összenyomható, mivel a gáznemű részecskék között sok a hely, ezalapján nagyon sok gáz kéne ahhoz, hogy egy gázgömbnek elég gravitációja legyen, hogy a részecskék hőmozgása ne haladhassa meg a szökési sebességet, értitek mit mondok?
ez a plazma téma még tök felesleges, mert a gázok több ezer fokon sűrűsödnek plazmává, önmagában nincs a csillagközi űrben - tudomásom szerint.
"létezik-e az, hogy ha összenyomok egy jó nagy adag hidrogént pl. (ilyenkor az történik, hogy nő a hidrogén sűrűsége, a részecskék gyors mozgása miatt a hőmérséklete is), de a hő miatt a részecskék elhagyhatják a rendszert?"
Igen, létezik. Ugyanis ha a részecskék elhagyása nagyobb, mint a bennmaradása, akkor nem tudnám összenyomni, hanem csak eltávozna. Hogyan fejthetne ellenhatást az összenyomásnak a gáz, ha nem azzal, hogy ott marad az összenyomott térrészben? Ha pedig nem nyomódik össze, akkor meg nem lesz meleg, tehát nem lesz nagy a sebessége. Sima biciklipumpával meg tudom csinálni. A földdel és a gravitációval az a helyzet, hogy nem a speciális, lékeken, meg lyukakon szökik meg a gáz, hanem a nagy sebességűek. Viszont az összenyomódó gázfelhő szintén gázfelhőben van, így onnan meg "befelé" is jönnek részecskék, nem csak a sűrűsödő gázból kifelé.
"mert önmagában pl a föld légköre egy a földnél sokkal kisebb gömbbé összenyomható, mivel a gáznemű részecskék között sok a hely, ezalapján nagyon sok gáz kéne ahhoz, hogy egy gázgömbnek elég gravitációja legyen, hogy a részecskék hőmozgása ne haladhassa meg a szökési sebességet, értitek mit mondok?"
A Földet most akkor cseréld ki a Földdel megegyező gravitációs hatást adó gázra. Na, az szintén vonzani fogja a többi gázt. Ennyi.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!