Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mire jó egy nanoűrhajó?

Mire jó egy nanoűrhajó?

Figyelt kérdés
Michio Kaku - A lehetetlen fizikája c. könyvében olvasom ezt a lehetőséget. Az előnye, hogy fénysebesség közelébe gyorsítható, mint a részecskék. De végülis mire jó, hiszen ember szállítására nem, tehát csakis információt továbbít lényegében, de arra meg a fény is jó.

2013. ápr. 11. 08:33
1 2
 1/19 anonim ***** válasza:

Ha elég fejlett lenne egy nanoűrhajó és képes lenne az önreplikálásra( azaz tudna többet készíteni magából tetszőleges vagy egy gyakori nyersanyagból), akkor könnyedén tudna építeni pl. a Marson egy bázist. Gyakorlatilag 4-5 óra alatt átérne. Utána már egy lassabb űrhajóval az ember is átmehetne. Egyfajta előfutárnak jó lenne.

De ha még fejlettebb lenne, de ez már távoli jövő. Csinálnak egy ilyet. 7-8 év alatt elérné a legközelebbi csillagot. Tegyük fel találna egy bolygót. Replikálná saját magát, aztán felépíthetne egy embert is. És szintén ez a tudós egy sorozatban azt a lehetőséget gondolta át, miszerint az emberi agyat hogy lehetne digitalizálni. Gondolj bele átküldené ennek a nanoűrhajónak, és egy létező ember agyát reprodukálná. Elég alternatív módja lenne az utazásnak. De elképzelhető. Vagy ezek a nanoűrhajók kvantumszámítógépek lennének. A teleportáció meg létező tudomány igaz csak kicsiben( nagyjából 10-20000 atomot sikerült eddig teleportálni. Ezek az űrhajók készítenének egy ilyen gépet, és átteleportálnák az embereket. Végül is rendkívül sokra fel lehet használni őket. Csupán fantázia kérdése.

2013. ápr. 11. 09:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 A kérdező kommentje:
De az már nagyon sok információ. A DNS az eléggé tömören kódol, de ha DNS-nyi infót akarunk átküldeni nanorobotokkal, akkor már a nanorobot mérete is legalább akkora kell legyen, mint egy DNS makromolekula, amit nem hiszem hogy fénysebességre föl lehetne gyorsítani. Szóval az már nem nano.
2013. ápr. 11. 09:18
 3/19 anonim ***** válasza:

De a kvantumszámítógép már képes kezelni ennyit. Annak majdnem végtelen a kapacitása.

Az elektronok összes kvantumállapotát használná. És a mérete nano lenne még

2013. ápr. 11. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/19 anonim ***** válasza:
A másik meg hogy űtküldenénk egyet, utána az felépítené magát vagy 10 milliárdszor. Vagy még többször. Az adat elférne rajta bőven. Ha a hellyel van gondod. Nem azt mondtam, hogy 1 db tároljon el ennyit. Hanem átküldenek 1-et. Utána az reprodukálja magát. Utána megkapja az információt ha elég számú van belőle.
2013. ápr. 11. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:

"Annak majdnem végtelen a kapacitása..."


Azért ezzel óvatosan!


A világegyetemet alkotó részecskék száma véges. Igaz nagyon nagy ez a szám, de véges. Így egy bármilyen szerkezet maximális kapacitása nyilván nem lehet több mint ezen részecskék száma (még a tömörítési eljárások lényeges javulása esetén sem). Tetszik vagy sem, ez mindig korlát lesz.

2013. ápr. 11. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 A kérdező kommentje:
Az információ is anyag, 1 bit információhoz meg lehet határozni a hozzá tartozó minimális energiát, lásd pl a Maxwell-démon "paradoxont". Kvantuumszámítógépekhez nem értek, de az a gyanúm, hogyha egy elektron állapotaiban akarsz kódolni, azzal csak elkened az információt, de átlagosan nem tudsz többet. Bizonyos esetekben hasznos lehet elkenni az információt, nem tudom, hogy mondjuk az emberi genom esetében ezt meg lehet-e tenni. De a nagyobb probléma szerintem gyakorlati, hogy azt az elektront nem tudod érintetlenül átküldeni fénysebességgel.
2013. ápr. 11. 10:11
 7/19 anonim ***** válasza:

A kvantumszámítógép nem bitekben, hanem qubitekben dolgozik.

Itt három féle állapot lehetséges: a 0 az 1 és a 0 1 állapot egyszerre.

Így egy 300 qubites regiszter annyi kapacitásnak felel meg mint egy 10^90 regiszterből álló számítógép( ami már önmagában több részecskét igényelne mint ami univerzuman összesen van. Ergo ez azért nem kis teljesítmény. Hiszen 300 qubit mérete elég kicsi is lehet. Persze vannak vele problémák, hiszen sokszor kell újramérni. Stb.

A végtelen kapacitást ezért említettem, mert 300 qubites regiszter =10^90-nel.

3 milliárd qubites regiszter ->10^90^(3000000) regiszternek felel meg. Bár nem végtelen, azért látható, hogy ha ilyen lenne valakinek akkor csak a számtól függene a feldolgozó képesség. Egyébként meg a kvantumszámítógépek olyan teljesítménnyel rendelkeznének, hogy a másodperc tört része alatt képesek lennének egy 2048 bites számok primekre bontani, ami normál gépen több milliárd év lenne.

2013. ápr. 11. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 anonim ***** válasza:

Ácsi. Csinálnak egy kb 1 nanogramm méretű kvantumszámítógépet. Ezt kilövik a fénysebesség 99%-val.

Eléri a bolygót valahogy lelassul.

A bolygón talált pl. homokot.

Ezután csinál magából sok klónt. Sok-sok millió klónt. A regiszterek száma nő folyamatosan.

Aztán a földről elküldik az információkat.


A teleportáció nem arról szól, hogy dns molekula minden adatát átküldöd sejtenként. Mivel a határozatlansági reláció értelmében nem lehet tetszőleges pontossággal megmérni semmilyen részecske kvantumállapotát.A teleportáció arról szól, hogy ha két részecske kapcsolatba került egymással akkor azok továbbra is kapcsolatban maradnak. A hatás azonnali és független a távolságtól. Mivel a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közölni emiatt a mérést jól össze kell hangolni. Kvázi egyszerre kell elvégezni. Tehát a fénysebességgel vagy az alatt információt kell átadni, hogy egyszerre mégmérjék meg.A spinjük összegének zérusnak kell lennie. Tehát "csupán" meg kell mérni a spinjüket egyszerre ahhoz, hogy azonos állapotba kerüljenek. Így a földön az ember atomjainak spinjét meg kell mérni, és átküldeni optikai/rádiós úton az adatokat, hogy ekkor mérjék meg a spint. A földön megsemmisítik az atomokat interferenciával, és lőn kész a teleportálás.

2013. ápr. 11. 10:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/19 A kérdező kommentje:
nem tudom ez a 10^90 hogyan jött ki neked, gondolom a qbitet a bittel kéne összehasonlítani, azaz 3^300 = 2^x egyenletben x a kérdés!
2013. ápr. 11. 12:04
 10/19 anonim ***** válasza:

Igen pontosan.

Ebből ha megnézed x körülbelül 474 hatványon van, ami értékben 10^142-ent jelent. Több mint a durva becslésem. Na már most tárolj már máshol 10^142 bit információt, mert másképpen lehetetlen.

A kisebb becslésem onnan jött ki, hogy statisztika alapján jön ki az eredmény. Mivel az elektron hullámfüggvénye = az összes végtelen számú pálya improprius integráljával. Így egy valószínűségi értéket lehet kapni.

2013. ápr. 11. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!