Vajon nem veszelyesek a hazak falan kivul levezetett villamharito vezetekek?

A lépésfeszültséggel való a kapcsolat csak saját elgondolás, lehet hogy nem helytálló.

Közben kicsit utána olvastam, azt írják, hogy ne menjünk a villámhárító közelébe, mert áthúzhat. Sőt ne használjunk fülhallgatót, meg hasonló elektronikai eszközöket, amik közel lehetnek hozzánk.

Bár a villámhárító (ahogyan a neve sem villámlevezető vagy villámterelő) alapvetően nem a becsapódó villámok levezetésére szolgál, hanem a villám belecsapásának megelőzésére, elhárítására --- a kérdésre az előttem szólók el-el mondták a helyes választ:

A villámhárító üzemelése közben akár nagy mennyiségű töltés is tud áramolni, így tehát nem célszerű zivataros időben fogdosni, piszkálni.

Visszatérve a villám-HÁRÍTÓ (de gyönyörű is a magyar nyelv, hogy a szó megválaszolja a dolgok működését!!) tevékenységére:

Nem láttál villámot villámhárítóba belecsapni, pedig a villámhárítókkal felszerelt vidékek mögött (a városok mellett pár km-rel) csapkodnak. A villámoknak nem szabad a villámhárítóba csapjanak, hiszen az előttem szólók is százkiloamperekben számolnak, ami mondjuk egy öles lyukat ütne a tetőn és utána leolvasztaná a villámhárító (szigetelés nélküli, kb 1-2 cm átmérőjű) vezetőjét.

A felhők nagy töltése a feléjük nyúló tárgyakat polarizálják (azaz eltaszítják belőle a velük azonos töltést és így ellentétes töltésűvé alakítják). A villámhárító arra szolgál, hogy az épületben a felhővel ellentétes előjelű polarizált töltést szétszórja és ezzel a felhők töltését szépen irányított formában szétmorzsolja, tompítja, hogy a környéken ne is legyen villám formában becsapódás.

A villámhárító (mindig hegyes) csúcsán rettenetesen felerősíti az erővonalak sűrűségét és ezzel nagy erővel polarizálja a levegőben lebegő apró porszemeket és vízcseppeket. Az így polarizált részeket már vonzza és amint oda érnek, a felhővel ellentétes töltésre töltődnek fel, ami miatt már nagy erővel kilövi őket. Ennek a szelét amúgy konkrét (a villámhárító csúcsa felől "fújó" szélként érezni is lehet - bár ezt sem tanácsos a helyszínen tanulmányozni természetesen.) A villámhárító tehát folyamatosan nagy erővel szórja a felhővel ellentétes töltést a felhő felé, és tompítja ezzel annak erejét, csökkentve a környéken a villámlás lehetőségét.

A kérdés jó. Miként egy-két válaszból ezt ki lehetne hüvelyezni, ennek elméleti lehetősége bizony van. Pontosan, mint a fa mellett álló embernél. A gyakorlatban pedig inkább rosszul tervezett, kivitelezett, vagy meghibásodott villámhárítónál van valamennyi esély rá. Az egyszerű ellenállásosdi kicsit félrevezető ilyen hullámoknál... Feljegyeztek olyan esetet, mikor antennavezetéken (tehát nem olyan szép vastag vason) lefutó villám ugrott át a mellette álló emberre. A villámáram levezetése során a lépésfeszültség is figyelembe veendő (miért ne lehetne lépésfeszültség rövid idejű áramnál? Legfeljebb rövid ideig van…), bár villámnál a földelés vizsgálatakor sem az egyszerű ellenállásosdi a nyerő módszer.

A gyakorlatban előkisülés jellegű veszély az ellenkisülés. Ellenkisülés ugyan jelenthetne kb 100A áramot, de mivel milliomod másodpercig tart, emiatt nem szokott tartós károsodást jelenteni. Tanúja voltam az alföldön közelben durranó villám hangja közben is tisztán hallható kis csattanásnak, és egy ember, aki egy fém zászlórúd mellett állt, összeesett egy pillanatra.

Gyönyörű ez a humoreszk itt feljebb. Az átlagos villámáram energiája igazán nem nagy. A 2 centis levezetőt nem olvasztja meg. Öles lyukat nemfémes tetőn üthetne, de ez ugye az a jelenség ,hogy a víztartalom válik gőzzé, és az meg igen nagy erő. Kéményt robbant szét, stb. Az tény, hogy a felhő polarizáltsága okozza a földön a polarizáltságot. A villámhárító nem mindig hegyes… A nagy térerő okozhat szelet; ha jól rémlik, a műegyetemen láttam is kis kereket, ami elkezd forogni, mert a csúcsain elkezdi „fújni” a töltéseket. Pár száz kilovoltnál.

(jó duma a kommentedben a „laikus szamara”…  )