A nehézségi gyorsulás tulajdonképpen a gravitációs vonzás és a centrifugális erő összhatása?
A nehézségi gyorsulás (g) a Nnewton-féle gravitációs törvény konstansainak értéke összefoglalva (gamma*M(Föld)/R^2(Föld)). A gravitációs vonzásra érvényes gravitációs erő a Föld felszínén álló ember vonatkoztatási rendszeréből viszonyítva így megegyezik a nehézségi erővel.
Centrifugális erő pedig így, ilyen formában nem létezik. A szummaF(i)=m*a(cp) (ez az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele) egyenlet szummaF(i) vektorát szokták centripetális erőnek nevezni, de az elnevezés hibás, mert a körpályán tartó erőK EREDŐjéről van szó, nem pedig egy különálló erőtörvénnyel megfogalmazott erőről.
A Coriolis-erőknek közvetlenül nincs közük a gravitációhoz.
"Nem az összhatásuk, hanem a kombinációjuk. Egyáltalán nem biztos, hogy valamelyik jelen van.Nem az összhatásuk, hanem a kombinációjuk. Egyáltalán nem biztos, hogy valamelyik jelen van."
A két mondat között nincs ellentmondás? Nem az összhatásuk, de a kombinációjuk? Szerintem összhatás alatt azt értem, amit te a kombináció alatt.
Akkor megpróbálom megfogalmazni egyértelműbben.
A nehézségi gyorsulás tulajdonképpen a gravitáció és a centrifugális erő eredményeképpen létrejövő erő?
(Tudom, hogy a centrifugális a gravitáció ellen hat.)
Vagy még pontosabban.
A nehézségi gyorsulás a gravitáció és a centrifugális erő eredményeképp létrejövő hatás?
Mivel a Föld gyorsuló mozgást végez (körmozgás), ezért nem tekinthető inerciarendszernek. Ha egy ilyen koordinátarendszerben írod fel a Newton-törvényt, akkor fellépnek nem létező erők. Ezek a tehetetlenségi erő (az általános gyorsulás esetén, mint a gyorsító járműben hátranyom a székben), a centrifugális erő, mely a körmozgást végző rendszerben sugárirányban kifelé hat, a Coriolis erő, mely a körmozgást végző rendszerben a sugárirányban történő mozgásra érintőirányú erőként jelentkezik, és az Euler erő, mely szöggyorsulás esetén lép fel, ezért a Földön teljesen elhanyagolható.
A centrifugális erő a gravitációs erő mellett a leginkább számottevő, ugyanis ez okozza, hogy az Egyenlítőnél kisebb a nehézségi gyorsulás, ugyanis ott nagyobb a kerületi sebesség, mint a sarkok felé. Ezért az Egyenlítőnél nagyobb centrifugális erő hat, ami a gravitáció ellen dolgozik. A Coriolis-erő elsősorban a nehézségi erő irányát befolyásolja, ennek köszönhető, hogy az elejtett tárgyak nem pont függőlegesen esnek hanem a forgás irányába kicsit eltérnek, tehát egy picit Kelet felé esik minden elejtett tárgy. A tehetetlenségi erőnek köszönhetjük például az árapály jelenségét, hogy a Holddal ellentétes oldalon is dagály van, ugyanis a Föld szabadon esik a Hold felé, és a víztömeg némiképp lemarad, de a Földhöz rögzített koordinátarendszerben ez külön erőként jelentkezik.
Mivel szöggyorsulás nagyon pici a Föld esetén, ezért Euler erő tulajdonképp nem lép fel a Földön.
A két idézet között nincs ellentmondás?
"A Coriolis-erő elsősorban a nehézségi erő irányát befolyásolja, ennek köszönhető, hogy az elejtett tárgyak nem pont függőlegesen esnek hanem a forgás irányába kicsit eltérnek, tehát egy picit Kelet felé esik minden elejtett tárgy."
"Az így levezetett alakzatot forgási ellipszoidnak nevezzük.
Az egyenlőtlen tömegeloszlásból adódóan azonban még ezt a megállapítást is pontosítanunk kell, hiszen valójában olyan felületet kell meghatároznunk, amely minden pontjában merőleges a nehézségi erő irányára. Ez a szintfelület a geoid."
( [link] )
Szóval az első idézet értelmében a nehézségi erő a szempontunkból nézve nem teljesen függőleges, a másik idézet értelmében azonban annak kellene lennie.
Én látom rosszul, vagy valamelyik idézet tartalma nem teljesen pontos?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!