Asszony! Ugorj le a csillagkozi közértbe egy kis darab neutroncsillagert, erős kávét akarok inni, vagy mi?

Az anyag azért összenyomhatatlan, mert az elektronok elektromos töltésük révén taszítják egymást. Ezért nem tudsz átesni a széken, holott a te és a szék atomjai is javarészt üresnek mondhatók.

A neutroncsillag esetén ugye akkor a nyomás, hogy az anyag neutronokká alakul. Ha ez megtörtént, akkor nincs, ami távol tartsa a neutronokat egymástól, ezért óriási sűrűségű anyag jön létre. Ha egy kávéskanálnyit kiveszel belőle, az továbbra is kávéskanálnyi méretű lesz, a megfelelő gravitációval. Nem robban fel, nem tágul ki.

Az mondjuk más kérdés, hogy teszem azt legyen egy 1 cm^3 méretű neutroncsillag anyagod. Ez ugye egy kockacukor méretű és m^3-re átszámítva ez 10^-6 m^3. A neutroncsillag sűrűsége valahol 10^16 kg/m^3 környékén van, így a kockacukornyi neutroncsillag anyagod tömege ugye:

m = ρ * V = 10^16 kg/m^3 * 10^-6 m^3 = 10^12 kg, azaz 1 milliárd tonna.

A gond az, hogy a gravitációs erő a tömegek és azok távolságának négyzetének szorzata. Ha a testen kívül vagy, akkor itt a tömegközépponttal kell számolni. Egy Mount Everestnél, vagy a Földgolyónál a távolság a te és az objektum tömegközéppontja között nagy. Mondjuk ha 80 kg vagy, a Föld meg ugye kb. 6*10^24 kg, és ugye a tömegközéppontotok távolság a Föld sugarával egyezik meg, azaz 6370 km környékén van, akkor a gravitációs vonzóerő:

F = G * m1 * m2 / r^2 = 6.67*10^-11 * 80 * 6*10^24 / (6,37*10^6)^2 ≅ 800 N

A neutroncsillag „kockacukrod” esetén meg (számoljunk fél méter távolsággal):

F = G * m1 * m2 / r^2 = 6.67*10^-11 * 80 * 10^12 / (0.5)^2 = 213 440 N

Tehát fél méterről a „kockacukrod” jóval jobban vonzana téged, mint a Föld. Olyan lenne, mintha egy 21 tonnás tömeget emelnének rád, mindezt 1 cm^2 felületen. Nekem ez kicsit túl erős kávé.

#2: A gáz egészen más kérdés, mivel a halmazállapot ugye nem csak a hőmérsékletnek, hanem a nyomásnak is függvénye. Egészen más jellegű a jelenség.

Nem vagyok korántsem biztos egyébként, mivel a neutroncsillag nem 100%-ig neutronokat tartalmaz, van benne töltött részecske is. Nem tudom, hogy ha valóban kivennénk belőle egy kávéskanálnyit, akkor nem lenne-e elegendő ezeknek a töltött részecskéknek a taszítása ahhoz, hogy szétrepítse az egészet.

Jó kérdés, hogy az összepréselt neutronok szétszaladnának-e, ha hirtelen megszűnne az őket összepréselő erő.

Szerintem valószínű, mert amúgy sem fordulnak elő pl olyan atommagok, amik csak neutronokból állnak, tehát a neutronok nem nagyon férnek meg egymás mellett csak úgy. Ennek az az oka, hogy a neutron fermion, azaz érvényes rá a Pauli-féle kizárási elv, ugyanúgy, mint az elektronokra. Az elektronokból sem lehet akármennyit összezsúfolni ugyanarra a pályára vagy elektronhéjra.

Másrészt a neutronok kb 15 perces felezési idővel elektronra és protonra bomlanak, ami nagy mennyiségű neutronnál szintén vezethet robbanásszerű hatáshoz.

Na akkor:

Az előző válaszolónak igaza van abban, hogy a szabad neutron bomlik protonra, meg egy neutrínóra.

Viszont a neutroncsillag nem csak neutronból áll.Az igaz, hogy neutroncsillag magja ilyen állapotban van( ezt hívják kvark-csillagnak), de a felszíne rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz vasat és kémiai kötések segítik a további stabilizációt. Ugyanis ha nem lenne ez a "vasburok" akkor valóban azt történne amit mondtak lebomlana méghozzá nagyon gyorsan. A felszín tömege nem lenne olyan nagy mit amit várnánk. Tehát egy kávéskanálnyi belőle nem érné el a mount-everestét, hanem egy nagyon sűrű acél lenne( az más kérdés, hogy ez jóval sűrűbb allototróp módosulat, mint ami a földön előrodul, tehát becsléseim alapján( ami nélkülözi a valódi számításokat, ugyanis elég bonyolult az erre vonatkozó téregyenlet megoldása, és most emiatt nem fogok megoldani az Volkof-Oppenheimer közelítést finoman szólva is bonyolult)). De a felszínből egy kávéskanálnyi maximum az 1 tonnát érné el. Ha viszont teljesen eltávolítanánk a vas köpenyt a felszínéről akkor az nagyon erőteljesen kezdene el sugározni, de ha ebből veszel ki egy kávéskanálynit, akkor az valóban annyi lenne mint a mount everest, és nagyon erősen sugározva rövidesen hidrogénné alakulna.

Elméletben elképzelhető egy olyan csillag is, aminek anyaga teljes mértékben,vagy részben protonná alakul. Ez akkor fordulna elő, ha a vas köpeny nem tudnak kialakulni valami miatt( pl. a csillag jóval túl van azon, hogy vasatomokat hozzon létre), viszont a gravitáció olyan erős, hogy keletkező proton nem tud távozni a felszínéről. Ez megint képes lenne stabilizálni a csillagot. Ebből ismét egy kávéskanálnyi annyit nyomna mint a mount-everest.

összegzés:

A neutroncsillag felszínéből egy kávéskanálnyi nem olyan nehéz mint gondolnád. Maximum egy tonna( szerintem mondjuk ez is túl nagy). Ha viszont a vasköppeny nem alakult ki,(helyette protonköppenye van) akkor viszont lehet a tömege annyi mint a Mount-everest. A földön előbbivel nem történne semmi( max lenne egy hihetetlenül erős vaspáncálod, bár tömege is jó nagy lenne). Utóbbival pedig szintén nem sok minden történne leszámítva az, hogy el kezdene esni a föld középpontjába.