Erős robbanáskor a lökéshullám hogy terjedhet gyorsabban a hangsebességnél?

A hangsebesség a hőmérséklettől, nyomástól is függ. Lökéshullámban mindkettő sokkal magasabb, tehát mondhatjuk, hogy ott a hangsebesség is magasabb.

Illetve pl. a földben gyorsabban terjed a lökéshullám, mint levegőben.

Ezen kívül az egész légtömeg megmozdul és távolodik a robbanás epicentrumától, ami gyorsabb lehet a hang sebességénél.

A hang a levegőben nagyjából 330 m/s sebességgel terjed. A robbanáskor annak erejétől függően a robbanás helyén a levegő hirtelen összenyomódik (tehetetlenségi erőhatás), ez az összetorlódott (jóval magasabb légnyomású) réteg az, ami szintén hullámszerűen terjed a levegőben. A légköri viszonyoktól és főleg a robbanás erejétől és jellegétől függően ez az "összetömörödés" terjedhet a 330 m/s sebességnél, azaz a hangsebességnél gyorsabban. Ekkor mondjuk, hogy a lökéshullám gyorsabb a hangsebességnél, amit - ha útjában vagy - úgy veszel észre, hogy előbb látod a robbanást, aztán feldönt, majd utána hallod a hangját.

Amikor dúdolunk valamit vagy kimondunk egy szót, a levegő molekuláinak ezreit mozgatjuk ide-oda, megváltoztatva a körülöttünk levő légnyomást. Minél hangosabb egy zaj, annál intenzívebb lesz a molekulák mozgása, és annál nagyobbak lesznek a légnyomásban létrejövő fluktuációk. Egy bizonyos hangerő fölött olyan méretű fluktuációk jönnek létre, hogy az alacsony nyomású helyeken nullára csökken a légnyomás, vagyis vákuum alakul ki. Mivel ennél alacsonyabbra nem mehet a nyomás, ez a hangosság határa is: a Földi légkörben ez nagyjából 194 decibelnél következik be. Az ennél hangosabb zajok már nem képesek hangként terjedni a levegőben, hanem maguk előtt tolva annak rétegeit úgynevezett lökéshullámot hoznak létre.