Elméletileg ha nincsen külső inger sehol, akkor az agy neuronjai csöndesek? Vagy van ilyen agyterület, amire ez elméletileg igaz, azaz nincsenek benne önmagukba záródó ciklusok, vagy ha igen, akkor azok lecsengenek idővel?

"lehetnek önfenntartó mintázatok totális csendben is?"

Például álmok. Vagy az emlékek.

Szia!

Ellenőrizd le!

Figyeld az elmédet, hogy meddig van csendben! A legtöbb embernél legfeljebb néhány másodperc és azonnal elkezd zajongani az elme. Egyébként általában a külső ingerektől független ismétlődő gondolatmintákat "szed" elő.

A kérdésed tetszik, viszont válaszolni rá azért nagyon nehéz, mert a totális ingermentességet borzasztó nehéz elképzelni elméleti síkon is. Ez ugye korántsem csak azt jelentené, hogy a klasszikus érzékszervek felől nem érkezik ingerület, de azt is, hogy a test funkcióit ellenőrző vegetatív idegrendszer felől sem, valamint nem jelentene ingert semmilyen ion (ide értve a pH-t is) vagy akármilyen molekula (akár hormon, akár egészen más) koncentrációváltozása, semmilyen ozmotikus vagy hőmérsékleti változás, de még az agy vérellátását érintő változás sem - csak hogy párat említsek. Ha pedig a molekuláris szintű anyagcserét kezdjük el vizsgálni, gyakorlatilag lehetetlen meghúzni azt a határt, ahol az agy önálló tevékenysége befejeződik, és külső hatásról beszélünk.

Biztosan van nem kevés olyan neuron, ami spontán akciós potenciálok képzésére képes, több közülük nagyon szabályos ritmust tart. Az agy működéséhez azt is meg kell érteni, hogy a szinapszisokban a transzmitter-kiáramlás megtörténhet spontán is hol kisebb, hol nagyobb szinten, és ez igaz a különféle receptorok, ioncsatornák (gyakorlatilag minden fehérje) konformációváltozására is, így az ingerületek keletkezése inkább írható le az ingerlésre/transzmitterekre/egyebekre nagyon érzékeny valószínűségek formájában, mint egyértelműen folytonos KI/BE állapotokként.

Remélem, tudtam valamennyit segíteni, bocs, ha nehezen érthető, ahogy fogalmazok. :)