Hogy függ össze a gázok oldhatósága a külső nyomással?

A gázok parciális nyomásának növelésével nő a beoldódás mértéke. A Henry-törvény ezt ki is mondja:

c(i)=Hi*pi,

Hi=f(i,T) ahol:

c(i) a folyadékban található i-edik komponens koncentrációja

Hi az i-edik komponens Henry-állandója

pi a vizsgált komponens parciális nyomása folyadékfázis felett található gázfázisban

H pedig függ az anyagi minőségektől, és a hőmérséklettől.

Szerintem csak kicsit túl van bonyolítva a kelleténél. Valószínűleg arra akar utalni, hogy adott koncentrációnál beáll a dinamikus egyensúly, és ezért nem oldódik több a folyadékban.

Tfh. hogy van egy folyadékfázisunk (víz), két vízben kicsit oldódó gázunk (H2, CO), és a levegő. Tegyük fel, hogy a gázfázis nyomása nem változik, mert a folyadékfázis mennyisége elhanyagolható a levegőéhez képest.

Ahogy a folyadék folyamatosan oldja be a hidrogént és a szén-monoxidot, a gázfázisban a parciális nyomásuk lecsökken, és a folyadék fázis-beli koncentrációjuk növekszik. Azonban ennek következménye az lesz, hogy az oldat telítetté válik, és nem képes több H2-t, CO-t feloldani. Ekkor már a parciális nyomásuk nem fog csökkenni, marad a külső légköri nyomás értékén (a levegőén, mivel nincs ami "elfogyassza őket").

a nagy kék könyv??:D

nekem is pont ezen a mondaton akadt meg a szemem,és ráadásul pont tegnap.

én arra tippelek,(megkérdeztem egy hozzáértő srácot is),amire te is gondoltál.legalábbis minden tudás birtokában vagy:D

amikor belecsavarunk egy patront a szódásszifonba akkor megnövekszik a parc.nyomás a folyadék felett és egyúttal co2 oldódik be.(a hőmérséklettel most nem machinálunk)aztán ahogy egyre több és több gázt engedünk be,egyszer a szén-dioxid tenziója(nyomása) eléri a külső légnyomást,akkor ahogy te is mondtad az anyag itt kezd forrani.emlékszel a búváros,keszonbetegség példára,ott a másik oldalon.na ez szerintem ahhoz hasonló.Szóval itt is elkezd "kiforrani" az folyadék az oldott anyag(a co2 gáz).

Képletekkel: itt már ugye a Raoult-tv érvényes,mert tömény az oldat.

P(co2 parciális nyomása)=x(co2)*p(co2gőztenziója az adott T-n)

p(co2 parciális)< atm(légköri nyomás)

Az x(co2)pedig a max koncentriációval,vagyis oldhatósággal hozható kapcsolatba.

Csak még azt nem értem hogy miért a tenziók összege,miért nem csak a szén-dioxid nyomása számít,miért kell hozzáadni a víz gőznyomását?Hisz elvileg a tenzió független a nyomástól.Ha esetleg van ötleted szívesen várom:D

remélem tudtam segíteni:)