Mitől geoid a föld? Mi teszi ilyen alakuvá?

Folytatás:

A geoid alak alaphelyzetben valamely gömbátló gömbhéjat érintő pontjai felől lapított gömböt takar. Ez a két pont Földünkön az északi és déli sarknak fele meg. A szóban forgó gömbátló pedig a Föld forgási tengelyét jelenti.

Mivel Földünk forog, méghozzá elég gyorsan, így a forgásból adódóan centrifugális erő lép fel, amely a gravitáció ellen hat. Mivel egy pontra ható centrifugális erő annál nagyobb, minél messzebb helyezkedik el a forgástengelytől, ebből kifolyólag az egyenlítő mentén lévő részekre nagyobb erővel hat, mint a pólusoknál. Ettől dudorodik ki a Föld az egyenlítő körül, és ettől lapul be a pólusoknál.

A négyes jó közelítéssel leírta, de a Föld geoid alakjának a miértje ennél jóval összetetteb...

Szóval rengeteg dolog befolyásolja, csak hogy egyet, kettőt említsek. A Föld nem egybefüggő felszíni rétegből áll, szóval számolni kell a kőzetrétegek vastagságával , sűrűségével is. A mágneses tulajdonsággal bíró darabokkal, a középponttól való távolsággal és még jó sok más dologgal is. Bár ez már professzionális számítást és mérést igényel, amire nagyon kevés ember képes, köztük én se.

Szóval a geoid forma (vagy amorf?) rendkívül összetett.

Na igen...

A forgási lapultság az egy dolog, a geoid alak egy másik. A geoid alak egy igencsak bonyolult felület, bár jó közelítéssel gömb. Hogy miért gömb, az már tiszta kell legyen. A geoid alak kialakulásának (pontosabban hogy jobban nem közelít a gömb alakhoz) az oka az, hogy a Földet alkotó anyag nem homogén, más a belső súrlódás mértéke kőzetek és mondjuk olvadt magma esetében.így érthető ha a gömb alak kialakulása közben lesznek/voltak olyan helyek ahol a gömb kialakulásáért felelős erő nem tudja/tudta annyira alakítani az alakot az egyik vagy másik helyen. Az erő maga sem egyforma, hiszen tömegfüggő, az meg ugye az alkotórészek fajsúlyától, sűrűségétől függ/függött. így az eredetileg gömb alak sosem fog kialakulni, hiszen ezen tényezők sosem lesznek ugyanolyanok (soha nem lesz pl. homogén a Föld anyaga). Az meg hab a tortán hogy a közeli és/vagy nagy tömegű égitestek is folyamatosan deformálják a Föld alakját, és ugyanígy a tektonikai lemezmozgások, és sok egyéb geológiai esemény (pl egy vulkánkitörés vagy pl egy földrengés) miatt is folyamatosan változik a Föld tényleges alakja Igaz, ezek a változások nagyon kicsik a méretéhez képest, de semmiképp nem elhanyagolhatóak.

Ha átfúrnád a Földet úgy, hogy a furat egyenes és áthalad a középponton is, majd beleugrasz, akkor átesel a másik oldalra. Pontosabban a középpontig gyorsulsz (persze a légellenállás egy idő után véget vet a gyorsulásnak), a középpontot elhagyva pedig lassulsz. így ingáznál oda-vissza, egyre csökkenőutat megtéve egy periódus alatt, míg meg nem állnál a középpontban lebegve.

Ha téglatest lenne a Föld alakja, akkor az egyik oldal középpontjátban normálisan tudnál állni, de ha elindulnál, mondjuk az egyik csúcs felé, akkor közeledve a csúcshoz egyre előrébb kellene dőlnöd, hogy ne essél hanyatt...