Mi az a testvérkromatida?

"A kromoszómákból testvérkromatidák lesznek."

Ez a homály oka. Ez a mondat azt sugallja, hogy a kromoszómák szétválnak két kromatidára holott ez nem így van. (Ha a tankönyvedben pont így írják, az szomorú.) Mondok erre a kromatida-kromoszóma dologra egy analógiát, azt könnyebb lesz megértened. (Meg ha már a sejtciklust tanuljátok, akkor a fehérjék térszerkezetét már tudnod kell.)

Minden fehérjének van elsődleges, másodlagos, és harmadlagos szerkezete. A harmadlagos szerkezet az a térbeli alakzat, amivé a polipeptidlánc feltekeredik. Sok fehérje itt megáll, mert csak egy polipeptidláncból állnak (pl.: mioglobin), más fehérjéknek viszont van negyedleges szerkezetük is, mert több polipeptidlánc áll össze egy közös funkció ellátására (ilyen pl.: a hemoglobin). A mioglobin és a hemoglobin egyaránt fehérjék, bár az egyik csak egy polipeptidláncból áll, a másik meg négyből. Egy polipeptidlánc önmagában is lehet fehérje, de többet együtt is fehérjének nevezünk. Az egyik halmaz (fehérjék) magában foglalja a másikat (polipeptidláncok). A kromoszómákkal is ez a helyzet: egy önmagában álló kromatidát is kromoszómának nevezünk, de ha kettő összekapcsolódik, az is kromoszóma. A kromatida egy darab hosszú DNS molekula, fehérjék segítségével tömör állapotba felcsavarva. Az s-fázis során a DNS lemásolódik. A testvérkromatidák egymás másolatai. A kromoszómák lehetnek egy- vagy kétkromatidásak. Az előbbi azt jelenti, hogy egy kromatida önmagában áll. Az utóbbi esetben két kromatida van együtt, és ezek egymás másolatai, ugyanaz bennük a DNS bázissorrendje.

1. ábra: [link]

2. ábra: [link]

Az 1. ábrán kétkromatidás, az s-fázis utáni kromoszómákat lehet látni. A 2. ábra kromoszómái egykromatidásak. A kétkromatidás kromoszómák az X-ek, az egykromatidásak az I-k. Ha a 2. ábrán megszámolod a kromatidákat, 46-ot fogsz találni. Az 1. ábrán X-ekből van 46, vagyis kromatidákból itt 92 van. (A képen egy rendellenes XXY állapot látható, ezzel most ne törődj, csak két ivari kromoszómát végy figyelembe.) Kromoszóma az X alak is meg az I alak is, de az X alakúak két kromatidából állnak, amelyek egymás másolatai. A sejtosztódás során az X-eket a sejt széthúzza, úgy, hogy az egyik kromatidájuk az egyik utódsejtbe kerül, a másik a másik utódsejtbe, így visszaáll az utódsejtekben az egykromatidás, "rendes" állapot (1. ábra).

Remélem világos. Ha nem, kérdezz bátran.

Ja és még valami. Azt írtam, hogy "a kromoszómák szétválnak két kromatidára holott ez nem így van." Ezt úgy kell érteni, hogy ha kromoszómákról beszélünk, akkor azt is meg kell mondani hogy milyenekről, mert csak a kétkromatidásak tudnak ugye szétválni. Az egykromatidás és a kétkromatidás állapotot is kromoszómának nevezzük.

A fehérjés analógiám tömören összefoglalva: a kromoszóma úgy viszonyul a kromatidához, mint a fehérje a polipeptidlánchoz.