A fekete lyuk is keringhet valamilyen pályán, vagy mozdulatlan?

Igen, kering.

A többi galaxis (tömegközéppontja) körül, azaz a többi galaxisban lévő tömeg(ek) hat(nak) rá.

Az összes tömegvonzás természetesen helyettesíthető egyetlen pontban ható eredő tömegvonási erővel, és EZ fogja meghatározni a központi fekete lyuk (és vele együtt a mi galaxisunk) pályaívét.

"A galaxis központi fekete lyukja kering e vmi körül? Mert hát ugye ő körülötte kering minden a galaxisban..."

Mi a gond?

A Föld is kering a Hold körül - pontosabban egy közös középpont körül kering mindkettő, ami a Föld belsejében van.

Távoli naprendszerekben rengeteg bolygót találtunk már úgy, hogy mérjük azt a kis elmozdulást, amit a saját napjuknak okoznak. Van, ahol 5 bolygót külön-külön ki lehet mérni így.

A galaxisok középpontjában levő fekete lyukak a saját galaxisuk hatására is mozognak, de ez nem nagyon jelentős (mert a galaxis elég jól ki van egyensúlyozva, nagyjából egyformán húzza minden irányba) - viszont vannak galaxishalmazok is, és a galaxisok mindenestül ezek középpontja körül keringenek.

Szia!

Ez egy szexuális indíttatású kérdés?

üdv.

Nem értek egyet az előttem szólók többségével, mivel 'bolygó' -ként néztek, egy fekete lyuk- ra. Nem vagytok kreatívak! Eleve, ha már csak a tömegét is nézzük, 'kicsivel' nehezebb, mint a többi bolygó. "Egy teáskanálnyi fekete lyuk tömege akár több milliárd tonnát is nyomhat". Én úgy vélem, hogy ha mozoghat, akkor mozog, de szemmel észrevehetetlen többségük mozgása, ha pedig nem mozog, mivel fel lehet fogni egy térbeli 'lyuk' -nak, akkor nem mozog, és a térben lévő anyagot alakítja fotonná, a többi része pedig megsemmisül.

Rosszul gondolod. A hatás-ellenhatás törvény alapján bizony mozog az, bármennyire is picit. (Bár mint tudjuk a "picit" az egy relatív fogalom.)

És mindaddig, míg egyetlen darab atom is létezik rajta kívül, addig keringeni is fognak egymás körül, vagyis a közös tömegközéppontjuk körül, ami éppen lehet a fekete lyuk belsejében is (azaz az eseményhorizont alatt), de bizony ez is keringés.

A fizikai törvények alapján ezek a sebesség- és elmozdulás értékek pontosan meghatározhatók. Ha ennek az értéke csak néhány mikron/év, az lényegtelen, attól még az bizony sebesség, és keringés...

Léteznek pl. egymás körül keringő fekelyukak, de ezek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amíg egyszercsak 'egyesülnek'.

Gyakorlatilag egy feketlyuk csak egy nagyobb feketelyuk körül keringhet.

"Gyakorlatilag egy feketlyuk csak egy nagyobb feketelyuk körül keringhet."

NEM!!!

Értsétek már meg, a keringés mindig KÖLCSÖNÖS. Nem az egyik test kering a másik körül, hanem mindegyik kering a közös tömegközéppont körül.

Ez pl. a Föld és a Hold viszonylatában is így van. Nem a Hold kering a Föld körül, hanem mindkettő kering a közös tömegközéppontjuk körül (ez okozza a dagályt a Holddal ellentétes oldalon is). A középpont persze jóval közelebb van a Földhöz, ezért valójában a Föld sokkal kisebb mozgást végez, mint a Hold, de attól még ez a mozgás LÉTEZIK, kimutatható, és kézzel fogható hatása is van.

Ugyanez a helyzet a Nap esetén is, csak ott már TÖBB bolygó és a Nap együttes tömegközéppontja a többféle (egymásra szuperponálódott) keringés középpontja.

A fekete lyukak esetén is ugyanez a helyzet. Fizikából tanultuk (már aki...), hogy a tömegvonzás (ami keringési pályán tartja a különböző testeket) mindig KÉTIRÁNYÚ erő, azaz mindkét testre hat. Nem csak a Föld vonzza az almát, de az alma is vonzza a Földet. Mikor az alma leesik, akkor nem csak az alma mozdul el, hanem (tömegeik arányában) a Föld is.

Az egymás körül keringő égitestek esetén is ugyanez következik be. Mikor az egyik (kisebb) test elmozdul a tömegközéppont körül, akkor a másik (nagyobb) testre más irányból hat a gravitációs ereje, azaz megváltozik a második (nagyobb) testre ható erő. Ez pedig a nagyobb test elmozdulását vonja maga után, azaz a nagyobb test is keringést végez a tömegközéppont körül.

És itt is igaz, hogy az erők arányosak a tömegekkel, azaz a kisebb test kisebb, a nagyobb tesz nagyobb erőt fejt ki a másikra, de mindketten hatnak egymásra.

Ha az egyik test sokkal-sokkal nagyobb, mint a másik, akkor természetesen az elmozdulása ugyanilyen arányban kisebb, mint a másik testé. De ismétlem, ez az elmozdulás, azaz az egymás körüli keringés létezik.