Fénytörés. A fény részecske, vagy hullám?
A fény kettős természetének tárgyalásánál az előadáson a fénytörést a fény részecsketulajdonságaihoz soroltuk. A gyakvezető szerint hibásan. Most utánanéztem, két helyen azt találtam, hogy hullámtulajdonság, másik két helyen meg azt, hogy részecsketulajdonság. Akkor most melyik?
Ha a részecskemodellel szeretnénk megmagyarázni, akkor az csak úgy lehetne lehetséges, ha a részecske sűrűbb közegben mért sebessége megnőne, nem? A hullámmodell szerint viszont a sűrűbb közegben a sebesség csökken, és ez a valóság. Tehát akkor hullámtermészettel magyarázzuk. Nem?
igen, de azóta már egy csomó ppt fájlt találtam, amely azt mondja, hogy mindkét elmélettel magyarázható. Többek között a PTE biofizika tanszékének honlapján találtam egy ilyen előadást, illetve nálunk ugyanerről az intézet igazgatója tartott előadást, és ő is a részecskemodellhez sorolta.
Csomó helyen írják, hogy mindkét elmélet magyarázza, de mindig csak a hullámtermészettel fejtik ki a jelenséget. A részecskemodelles magyarázatot sehol nem találom :(
megvan:
"A fény visszaverődése értelmezhető a részecskék tökéletesen rugalmas ütközéseként és hullámok visszaverődéseként is.
A törés törvényének magyarázata során már különböző feltevésekkel kell élni, ha a fényt részecskének illetve ha hullámnak tekintjük. 1637-ben, és az ő nyomán azt feltételezte, hogy a hullám a sűrűbb közegbe érve azért törik a beesési merőleges felé, mert a sűrűbb közeg jobban vonzza a részecskéket, így a fénynek a beesési merőlegessel párhuzamos sebességkomponense megnő.
Töréskor a hullámfront irányváltozása a részecskemodellel csak úgy magyarázható, hogy a sűrűbb közegben mért sebesség nő. A hullámmodell alapján alkotott magyarázat szerint azonban a sűrűbb közegben mért sebesség kisebb.
Ha hullámként képzeljük a fényt, akkor viszont - a Huygens-elv alapján - azt kell feltételeznünk, hogy ugyanezen irányváltozás oka a hullám sebességének csökkenése. A két nézet nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen, de a sebességek mérését akkoriban még nem tudták elvégezni. Newton tekintélye olyan nagy volt, hogy a tudósok jó ideig nem kérdőjelezték meg a részecske szemléletet."
Hova jársz te hallgatni? Mondd meg a gyakvezetődnek hogy vegyen magának észt.
És ez a magyar tudományos egyetem? Ezért kár tüntetni.
Legközelebb oktasd ki a tanárodat hogy a fény nem hullám vagy részecske hanem egyszerre mindkettő , ugyan úgy ahogy az anyag is.
Az anyag és a fény között egyetlen fő különbség van , hogy a fény az 1c vel képes terjedni ha nem raksz az útjába anyagot, mivel az anyag 0 körüli c vel mozog.
Ezért van az hogy a sűrűbb közegben lassabban megy a fény, egyébként is a fény sebessége arányos a hullámhosszával.
A foton energiája fordítottan arányos a hullámhosszával.
Ha még az előadód sem érti amit tanít akkor hogy érthetnéd meg.
Azért van részecske tulajdonsága a tömegtelen fénynek mert 1c vel halad és a létezési hullámait maga előtt gyűri fel így alakul ki egy sűrű múlt "közeg" ,egy olyan réteg mint ami normál esetben a proton, neutronok burkát alkotja hogy ne robbanjon szét belőle az energia ,ami szintén csak fény.
Azért van hullám tulajdonsága mert mindennek hullám tulajdonsága van.Ez azért van mert minden rezeg-mozog létezésében.Olyan létező anyagot nem tudsz megnevezni amiben nincs rezgőmozgás hisz maga az anyag definíciója: Stabil gravitációs erő+Stabil elektrosztatikus erő+Instabil rezgőmozgás.
Ilyen egyszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!