Valakinek van kedve egy kis Fizikai agymenéses beszélgetéshez? :D
ugye ha egy fotont lelassítunk, eltűnik. Ezt csak úgy lehet magyarázni, hogy a fény egy hullám, aminek kell egy közeg, amiben mozog. Mondjuk, hogy ez a közeg egy energiamező, ami végül is mindenhol ott van, mert pl mindenhol van gravitációs mező is.
Ha egy minden oldalról tükör szobába felkapcsolunk egy lámpát, majd lekapcsoljuk, hova tűnik a fény? A tükör elviekben visszaveri a fényt. Szerinted mi történne?
anyagok 99,99%-a üres tér. Ezért tulajdonképpen a szilárd anyag illuzió.Ha nem rugaszkodunk is el nagyon, mondhatjuk, hogy ha leülünk a székre, egy energia"halmaz" tart minket, mivel a részecskék közötti kötések nem szilárd anyagok, és ugye 99,99% -ban a kötések alkotta "tér" teszi ki az anyagot, tehát az anyagot alkotó részecskék minden szempontból elhanyagolhatóak. mi is ugyanúgy energiából állunk, nincs is két anyga közt valós "érintkezés".
" A kérdező kommentje:
Köszönöm, mostmár értem :)
Dehogy érted:)
Már megmondtam hogy a wikipédiát felejtsétek el.
Odáig igaz a történet hogy a gerjesztett atomok fotont emittálnak ki , figyeltél fotont, nem elektromágneses mezőket, pedig csak gondolkozni kéne, próbálj meg egy lézersugarat mágnessel eltéríteni ,ugye hogy nem megy, helyezd elektromos térbe ,semmi nem történik , mert az csak fény ,egy max c vel haladó kvantum csomag , ugyan az igaz rá mint egy kilőtt puska golyóra ,ha egy sűrűbb közegbe ér ott lassabban halad , belemész a vízbe nem tudsz futni , ugyan ez a fény helyzete is.
Pontosan a prizma mutatja meg azt a jelenséget hogy nincs kitüntetett 300kkm/s fénysebesség. A hosszabb hullámú azaz alacsonyabb frekijű fény gyorsabban halad ezért kevésbé téríti el a prizma míg az ibolya lassaban halad ezért jobban kitérül , egy röntgen fény még jobban elhajlana a prizmán, ill az ólomban lassabban haladna az is.
De amúgy nem kell semmilyen közeg a terjedéséhez ,ő legjobban a vákumot szereti, de ez elmondható a puskagolyóra is.
"Sceptic válasza:
Hogyan is keletkezik a fény (elektromágneses sugárzás)? Egy gerjesztett elektron visszaugrik alapállapotba, miközben kilövell (emittál) magából egy adag energiát. Ez a leadott energiafelesleg egy kvantumnyi fénynek, azaz fotonnak felel meg.
A kérdező kommentje:
Köszönöm, mostmár értem :) "
Én Sceptic válaszára írtam az "Köszönöm, mostmár értem"-et, hogy mi az a foton.
Nekem a topic eredeti szándéka szerint van kedvem egy fizikai agymenéshez. Régóta gondolkoztam én is a kérdésen és végül elfogadtam a választ. Csak megosztom, hogy ezelőtt a legjobb, talán banálisnak tűnő tippem az volt, hogy ha lekapcsolom a lámpát, akkor a még ki nem lépő fotonok leadják a drótot a már kijutottaknak, hogy "srácok, ellehetetlenítettek minket, azonnal pusztuljatok el ti is". Pont annyira nevetséges/elgondolkodtató hipotézis, mint minden más a tudományban.
De van egy további kérdésem. Miért van az, hogy a fotonok áthatolnak az üvegen, de a téglafalon nem, pedig ugyanolyan, a legnagyobb részt légüres térből álló atomok alkotják mindkettőt. Nem a fénytani vetülete érdekel, hanem kvantum szinten mi történik ilyenkor?
Tévedsz ,a fotonok áthatolnak a téglafalon is de még az ólomfalon is.
Vannak kissebbek amik átférnek a sűrűbb ólmon és vannak nagyobbak amik visszapattannak vagy elnyelődnek és akkor növelik a fal energiaszintjét.
A sokkal érdekesebb kérdés hogy amit te téglafalnak nevezel anyag mitől létezik.
"""ha egy fotont lelassítunk,""" akkor MEGÁLL!!
""A rendszer további farigcsálásával 2000 nyarán sikerült teljesen megállítani a fényt.""
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!