A felhajtóerőnek önmagában lehet forgatónyomatéka? Vagy mindig egy eredő erőbe összevonható?

ha a test sűrűsége változó, pl. mert nem egynemű, üreges, akkor a két támadási pont jellemzően nem lesz megegyező.

de ne keverd a szezont a fazonnal. ha HELYváltoztatás érdekel (és nem gátolt a mozgás), akkor minden ráható erőt egyetlen pontban kell összegezni. forgatónyomatékokkal csak akkor kell számolni, ha gátolt a mozgás, vagy HELYZETváltoztatás is érdekel.

(helyváltoztatás: odébb sétálsz

helyzetváltoztatás: megfordulsz)

Egy erőnek nincs forgatónyomatéka.

A felhajtóerő egy testre hat, mégpedig minden pontjában. Ugyanebben a pontban hat a gravitációs erő is (tegyük fel, hogy most más erő nincs). Azt a két erőt pontonként összegezheted. Így kapsz a testre nézve egy erőeloszlást. A testnek van egy tömegközéppontja is. Ha ehhez a ponthoz képest kiszámítod az összes többi pontban meglévő erőid hatását, akkor akkor kapsz egy ebben a pontban ható erő eredőt, és egy erre a pontra ható nyomaték eredőt. Ha csak erő van, akkor a test halad az erő irányában. Ha csak forgatónyomaték van, akkor forogni fog. Ha mindkettő, akkor forogva halad.

A konkrét kiszámítás bonyolultsága függ a test alakjától. Ha ezt a kérdést feltetted, akkor a számolás elmagyarázása már túl bonyolult lenne.

"Ha csak erő van, akkor a test halad az erő irányában."

már ha az erő hatásvonala átmegy a tömegközépponton. ha nem, akkor halad az erő irányában és pörög.

A felhajtó erőt nem más, mint a folyadék nyomása okozza a test teljes felületén. Mivel a test felső oldala magasabban van, ott kisebb a nyomás, mint alul, tehát ez egy lentről felfele ható erőt eredményez a testre.

Nem kell mást csinálni, mint kiintegrálni a test felülete mentén a folyadék nyomását, majd számba venni a gravitációt, és megkapod az eredő erőt és forgatónyomatékot.