Ha folyamatosan termeljük az atomenergiát/olajat/földgázt nem lesz több vihar emiatt?

A Föld egyik felét süti a Nap, az melegszik, a másik felét nem süti, az folyamatosan veszít a hőjéből. Nyilván folyamatosan veszít hőt a másik, a Nap által sütött fele is, de a Nap által közölt energia nagyobb, mint a hőveszteség. És hát nyilvánvaló, hogy kiszökik a hő, hogy is lehetne másképp? A Földet minden irányból körülveszi egy abszolút nulla körüli hőmérsékletű közeg.

A Föld normál hőmérséklete napsugárzás nélkül pedig nem lenne jelentősen az abszolút nulla fölött, csak ami hő a Föld belsejéből származik. A Holdon -240 Celsius körül van azokban a kráterekben, amelyekbe nem süt bele soha a Nap, a Föld is valami ilyen hőmérsékletre állna be szépen lassan a Nap nélkül.

A fizikai ismereteket fokozatosan érdemes fogyasztani, mert ide oda belekapva elég nagy káosz képződik a fejekben.

Kezdjük a kérdéssel. Nincs olyan, hogy a semmiből állítunk elő bármilyen energiát. Valaki azt is írta, hogy az energia elvész. Legfeljebb az övé. Nagyon sokféle energia van. Például, ha egy lufit összenyom valaki, akkor energiát pumpál bele. Ha túlnyomja, eldurran, mert a lufi fala nem bírja az energiák által keltett erőket ellensúlyozni. De ekkor egyúttal az adott ember energiája csökken, tehát áttette a lufiba. Ez egy lufinál nem tűnik fel, de szerintem a századik eldurrantott után már eléggé elfárad ahhoz, hogy észrevegye: csökken a saját energiamennyisége.

Az ember az energia előállításával csak más energiákat alakít át a saját céljaira szükséges formává. A fa elégetésével egy erőműben keletkezhet áram. Miből? Bonyolult folyamatokon át végső soron a fa energiájából, ami rost formájában benne volt, elégetés után pedig egy marék hamu lesz belőle.

Az éjszakai hidegről írott elmélkedések meglehetősen leegyszerűsítik az eseményeket. Annyira, hogy azok már nem is igazak. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a természetben nem létezik zárt rendszer, csak az ideális elméletben. Van viszonylagos zártság, de teljes nincs. Esetleg valaki elárulhatná, ha van, mi okozza, mi az, ami lezár. Minden test tárol valamennyi energiát, egy részét hő formájában. Ha a környezetének más a hőmérséklete, akkor a hő a hidegebb helyre áramlik egy, a fizikai törvényeknek megfelelő sebességgel. Nappal a napsugárzás hője az egyes testeket (aszfaltot, követ, füvet, fát, vizet) különbözőképpen melegíti fel. Ezek azonnal elkezdik egymás között is felvenni, illetve leadni a hőt (sok egyéb folyamat mellett). Ezért van az, hogy a vízparton hőségben is hűvösebb van. A hidegebb víz vonja el a parti kövekből. Éjszaka az adott helyen megszűnik az a nap hőátadása, ezért a különböző testek hőmérséklete elkezd kiegyenlítődni. Többek között a világűrbe is, méghozzá éjjel nappal folyamatosan. Csakhogy a levegő rossz hővezető (ezért szigetelik a házakat a rengeteg légbuborékkal teli hungarocellel), ezért az űrbe történő kisugárzás nem túl gyors, mire sok hő kimenne, megjön a reggel. És ha egyes helyeken (Szaharában, trópusokon, ahol éppen forróság van) sok meleg halmozódik fel, akkor szél, vagy vihar formájában átrendeződik a hűvösebb helyekre. Az egész időjárás ezen a jelenségen alapul. Tehát a Föld hőmérséklete az egyes pontjai között folyamatos változásban van, energia sugárzódik ki a világűrbe, és érkezik is onnan, elsősorban a nap sugárzásából, de nem csak úgy. Néhány milliárd év óta ez egy folyamatos, nagyon lassú energiaveszteséget jelent. A Föld lassan hűl, ami nem a légkör hőmérsékletét, hanem a belsejének hőmérsékletét jelenti (mert onnan is folyamatosan érkezik hőenergia a felszínre).

Ezzel szemben az ember a maga otromba módján képes egyes helyeken felborítani a föld kényes egyensúlyát azzal, hogy megváltoztatja az elnyelő és kisugárzó képességét. Sok egyéb mellett a koncentrált energiakisugárzással (nagyvárosok őrült pazarlása), erdőirtással, nagy területek bányászati célú letarolásával és mérgezésével. Ezért lényegesen nagyobb időleges hőmérsékletkülönbségek jönnek létre, óriási viharokat és klímaátrendeződést okozva.

Na figyelj, mert ez fontos!

Amit itt most leírok az nem a hagyományos házi értelemben vett hőleadás, ugyanis ahhoz közeg kell, ami ugye űrben nincs (és főleg nem 0 K a hőmérséklete).

Minden test sugároz hőt, elektromágneses sugárzás formájában, ez ugyanolyan mint a fény, csak éppen számunkra nem látható. Minél melegebb egy test annál nagyobb mennyiségben képes hőt kisugározni, ami azt jelenti, hogy minél hidegebb, annál tovább tart neki lehűlni.

Földi körülmények között a kisugárzás által biztosított hűlést gyorsítja az, hogy a testet körülvevő közeget hőátadási úton is lehet melegíteni, amúgy kizárólag hősugárzással nagyon nehéz lenne gy testet lehűteni, nem lehetetlen, de sokáig tartana.

Na a Föld légkörén túl űr van, ami azt jeleni, hogy otthonunk csak hősugárzással tud lehűlni, és habár az tényleg elenyészően kis mennyiségű energiának tűnik, emberi léptékkel igenis hatalmas. Tehát a Föld bizony nem zárt rendszer, ha nem lenne csillagunk ami melegítse, akkor bizony lehűlnénk olyan 2K-re. Annál lejjebb képtelenek lennénk, ugyanis a kozmikus sugárzás biztosítja számunkra ezt a kevéske meleget.