A gravitáció a sűrűségtől, vagy a tömegtől függ?
Úgy értem vegyünk két azonos tömegű testet és nézzük meg melyiknek nagyobb a gravitációs mezője. Voltak-e ilyen irányú kísérletek, vagy ez eddig senkinek eszébe se jutott?
És, ha már itt vagyunk. Az időtelésének sebessége a tömegtől, vagy a gravitációs mezőtől függ? (Azért itt kérdezem, mert ha válasz az alapkérdésemre az, hogy van eltérés az azonos tömegű testek között, akkor ez is érvénybe lép.)
Eisten szerint a gravitáció a tér időre gyakorolt hatása.
Vegyünk egy gumi lapot ez a tér idő 2d-s síkja erre ráteszünk egy testet az meghajlítja ha melléje rakunk egy kisebb tömegű testet akkor az a nagyobb tömegű test felé megy ez oda vissza igaz tehát a gravitációs erő a test tömegétől függ. ebből adódóan ha azonos tömegű testeket helyezünk a gumilapra akkor nem történik semmi mert azonos mértékben hajlítják meg a teret/gumilapot.
idő-s dolgot inkább passzolom.
Alapvetően tényleg a tömegtől, tehát a nap sűrűségétől (így térfogatától is) független, hogy itt mekkora hatást gyakorol ránk, akár egy öklömnyi méretű fekete lyuk is lehetne, a Föld ugyan ezen a pályán keringne körülötte. Ezért szokták a számításokban pontszerűnek tekinteni azokat.
Ha viszont a felszíni gravitációról van szó, ott már függ attól, hogy a tömeg mekkora térfogatban összpontosul. Ugyanakkora tömeg kisebb térfogatban ugye nagyobb sűrűséget és nagyobb felszíni gravitációt jelent.
A 2. válaszoló teljesen pite, és a 3. második fele sem igaz.
A tömegtől függ.
Ez attól függ, mekkora a távolság a két test között, amiket vizsgálsz. Ha olyan messze vannak egymástól, hogy pontszerűnek tekinthetőek, mert a távolságuk jóval nagyobb, mint bármelyikük mérete, akkor a köztük fellépő gravitációs erő irányát és nagyságát egyértelműen meghatározza a tömegük.
Csakhogy amint közelebb haladsz, ez meg fog változni. Mikor már valamelyik test mérete összemérhető a távolsággal, akkor a sűrűség sem lesz mindegy. Pontosabban nem is a sűrűséggel lesz baj, hanem a tömegeloszlással: ha valahol inhomogenitás van, nagy tömegű részek vannak az egyik testben (mondjuk szép, nagy, fémtartalmú szikladarab egy egyébként könnyű, kis sűrűségű aszteroidában), akkor a gravitációs erő iránya már bizony nem lesz mindenütt egyértelmű. Nagy általánosságban a közös tömegközéppont felé mutat, de a nagy tömegű darabok kicsit "elhúzzák".
Ha gömb alakú objektumról beszélünk, akkor a felszínén mérhető gravitációs erő összefügg az átlagos sűrűségével. Két azonos tömegű bolygó esetén a kisebb sűrűségű felszínén kisebb a gravitációs erő, pusztán azért, mert a felszíne messzebb van a közös tömegközépponttól. Ha meg a bolygó belsejében jársz, akkor igencsak érdekesen változhat a gravitációs erő iránya (lefelé fog az mutatni, csak nem mindig tökéletesen lefelé) és nagysága (lehet akár 0 is).
# 6
Igen, ezt tárgyaltam a hozzászólásom első részében és ez nem magyarázza mi a hiba a másodikban. A # 7-es válasz vége pedig ugyanazt írja le, mint az enyém második része, csak pontosabban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!