Melyik az eddig ismert legnagyobb égitest?

#Digo

Igen, ez elképzelhető. De írtam is, hogy átmérő adatokat nem tláltam, és szerintem ez nem véletlen. Valószínűleg nem egy "egetverő" :-) átmérővel rendelkezik ez a fekete lyuk (mint ahogy általában a többi sem).

#döncike

Hát ez van... Nekünk csak ez jutott.

De lesz még a Napból vörös óriás is!

Hála az égnek, nem az én életemben :-DD

Pedro

Pedro

Átmérő adatot azért nem találtál mert egy fekete lyuknak nincs átmérője. Energiát nyel el, és sugároz, de kiterjedése nincs, csak tömegközéppontja.

"A linkelt fekete lyuk tényleg viszi a pálmát tömegben, de szinte kizárt hogy kiterjedésben akár csak megközelíti a C.M.-et."

"Átmérő adatot azért nem találtál mert egy fekete lyuknak nincs átmérője. Energiát nyel el, és sugároz, de kiterjedése nincs, csak tömegközéppontja."

A mai felfogások szerint az összehúzódás a feketelyuk kialakulásakor valahol (és nem nulla térfogatnál) megáll. Tehát nem igaz az, hogy nincs kiterjedése egy feketelyuknak. Különben is egy feketelyuk és egy neutroncsillag között olyan túlzottan nagy különbség nincs felépítésben! A Neutroncsillagban se nagyon vannak már olyan folyamatok, amik annak a roppant nagy nyomásnak ellent tudnának tartani, mégsem zuhan "összébb". Valószínűleg az anyag maga tömörödik már olyan mértékben, hogy szorosabban már nem nagyon tudnak lenni (szokták emlegetni a kvarkcsillagokat is) Amúgyis egy feketelyuk átmérőjeként az eseményhorizont nagyságát szokták érteni a szakemberek (hiszen kizárólag elméleteink vannak/lehetnek a bent uralkodó viszonyokról). Ezekszerint viszont egy milliárdos Naptömegű feketelyuknak az átmérője fénynap nagyságrendű. Amitől azonban a C.M messze elmarad.

Nem sokkal kisebbek a Kvazárok sem. Bár tökéletesen nem vagyunk tisztában a mibenlétükkel, de a sűrűségük és így a felszínükre vonatkoztatott szökési sebesség is alulmarad a feketelyukakéhoz képest (biztosan fénysebesség alatti). Kiterjedésükre csak felső határt adnak meg (szintén fénynap nagyságrendű). Hogy kompakt objektum az eléggé valószínű, hiszen a kvazárok fénye rendszerint változik, és nem valószínű, hogy mondjuk csillagok százai egyszerre változtatnák fényüket (egyébként pont emiatt maximálható a mérete annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem látni optikai kiterjedését...). Ami miatt valószínűleg nagy méretű, az az a tény, miszerint egyszerűen nem ismerünk olyan fizikai, kémiai folyamatot, ami ilyen kis térrészben ekkora energiatermeléssel járna ennyi időn keresztül. És a probléma annál nagyobb, minél kisebbnek gondoljuk az objektumot.