Ha egy atom sem veszett el és nem teremtődött a világ kezdete óta, akkor lehetséges az alábbi?

"valaha egy dinoszaurusz ázott abban az esőben,ami most az ablakon kopog."

Ez még semmi! Maga a földi élet is abban a vízben akakult ki, amelyet most éppen iszol.

"Na de miből gondoljátok, hogy egy atom sem veszett el és nem termtődött a kezdetek óta."

Ilyet senki nem állított.

A világunk keletkezésekor még nem voltak atomok - és utána pár milliárd évig csak hidrogén és hélium volt.

A többi atom csak később alakult ki.

Ezzel együtt, a te atomjaid biztos, hogy több milliárd évesek - és az egész Föld sok milliárd élőlényét megjárták már azóta.

Valaki egyszer kiszámolta azt is, hogy Shakespeare lélegzetéből is belélegzünk pár molekulát minden levegővételnél.

"... akkor lehetséges az alábbi?

Hogy pl.a testemet alkotó szénatom valamikor egy sündisznó,egy fa vagy bármi más alkotóeleme volt?"

Igen, lehetséges. A testedet alkotó szénatomOK közül szinte biztosan van olyan.

Hogy miért? Nos idézem...

"Van egy régi becslés két nagyon nagy számra, amiből el lehet jutni egy mindig meglepő következtetésre, ami még a valószínűségszámításban jártas kedélyeket is képes felborzolni. Ha megtöltünk egy poharat tengervízzel, vajon a pohárban lévő hány vízmolekulának van esélye, hogy megjárta Szókratész, Arisztotelész vagy tanítványa, Nagy Sándor ajkát? Annyit már előre elárulunk, hogy nem számít, melyik kiválóság száját vesszük példaként. Első ránézésre azt mondhatnánk, a megoldás: nulla. Nyilván esélytelen, hogy rátaláljunk valamelyik kitűnő férfinak akárcsak egyetlen atomjára is! Pedig nem ez a helyzet. Földünk óceánjainak teljes víztömege körülbelül tíz a tizennyolcadikon (10^18) tonna, vagyis tíz a huszonnegyediken (10^24) gramm. Egy vízmolekula tömege mintegy háromszor tíz a mínusz huszonharmadikon (3 x 10-^23) gramm, vagyis az óceánokban körülbelül háromszor tíz a negyvenhatodikon (3 x 10^46) vízmolekula van. Figyelmen kívül hagyhatjuk a tengervíz többi összetevőjét, például a sókat. Látni fogjuk, hogy ezeket az egyszerűsítéseket és a kerek számok használatát indokolja a szóban forgó számok nagysága.

Most becsüljük meg, mennyi molekula lehet egy pohár vízben. Egy átlagos pohárba kettőszáz ötven gramm (250 g) víz fér, vagyis nyolc egész három tizedszer tíz a huszonnegyediken (8,3 x 10^24) molekula. Ezek szerint az óceánok körülbelül (3 x 10^46)/(8,3 x 10^24) = 3,6 x 10^21 pohárnyi vizet tartalmaznak, jóval kevesebbet, mint amennyi molekula egy pohár vízben van. Ez azt jelenti, hogy ha az óceánokat tökéletesen összekeverjük, majd megmerítjük vizükben a poharunkat, várhatóan körülbelül (8,3 x 10^24)/(3,6 x 10^21) = 2300 olyan molekulát fog tartalmazni, amelyekkel Szókratész öblögette a száját 400 évvel időszámításunk előtt. Ennél is megdöbbentőbb, hogy mindannyiunkban várhatóan jelentős számú olyan atom és molekula van, amelyek korábban Szókratész testét alkották. Ezt tudják a nagy számok..."

dellfil