Milyen evolúciós előnyünk származott vajon abból, hogy elveszítettük a szőrzetünket?

Az evolúciós változások nem mindig a könnyebb túlélést szolgálják. Legegyszerűbb példa erre a nemi szelekció. Pl. a páva nagyra nőtt és díszes farktolla kifejezetten hátrányos a túlélés szempontjából, de mit lehet tenni, ha egyszer ez tetszik a pávalányoknak?

Hogy az ember nemi szelekció vagy valami más hatására veszítette el szőrzete nagy részét, azt viszont nem tudom.

[link]

[link]

Ajánott olvasmány:

[link]

Egyszerűen "nem volt rá szükség".

És valamit "nem növeszteni" kétségkívül kevesebb energiával, gonddal, problémával jár.

Szerintem ilyen egyszerű a dolog.

Az evolúcióban gyakran fixálódnak nem annyira előnyös jellegek, ha az adott jelleg átmenetileg mégis előnyös, vagy ha valami olyan egyed szaporítja tovább, ami összességében jobb, mint a többi. Vagyis egy nagy előny képes kompenzálni egy kis hátrányt.

Aztán az is lehet, hogy a szőrtelenség tényleg járt némi előnnyel, erre több elmélet is létezik:

1) A korai ember meleg helyen élt, a forró szavannákon, ahol a szőrtelnség előnyösebb volt. Mondjuk ez az elmélet ebben a formában mára megdőlt, mivel a szavannákon a nappal lehet hogy meleg, de az éjszaka hideg. Viszont az is lehet, hogy a szőrtelenség később alakult ki, mint a ruhaviselés, tehát előbb volt egy szőrös előember, ami már relatíve fejlett tárgyhasználattal képes volt éjszaka melegíteni magát takarókkal, ez esetben pedig már előnyösebb egy nappal csupasz, éjjel takarózó élőlény. (Ez esetben tévedés, hogy egy kényszer miatt pótolnunk kell a szőrünket, inkább előny, hogy egyáltalán képesek vagyunk erre.)

2) A vízimajom-elmélet szerint az őseink valójában egy vízben élő majomfaj leszármazottai. Ez az elmélet szerintem elég gyenge lábakon áll, mindenesetre a vízi emlősök sokszor szőrtelenek, tehát ezt jól magyarázná.

3) Élősködő-elleni stratégia: egy elmélet szerint az ember így redukálta a szőrében élő élősködők számát. Ez feltételezi, hogy az elszőrtelenedés korszakában nagyon sok élősködőnk volt, és ezek leküzdése akkora előnyt jelentett, ami több volt, mint a pucérség okozta esetleges hátrány.

Egyszerűen nem jelentett előnyt a szőrzet, és így azok is könnyen szaporodhattak, akiknek hiányos, vagy ritka volt a testszőrzetük. Ez evolúciós elkényelmesedés. Tehát emberek egy csoportja barlangba költözne, ahol egyáltalán nincs fény, de mégis életben tudnának maradni, akkor jópár generáció múlva valószínűleg elvesztenék látásukat, ugyanis nem jut előnyhöz az, aki lát.

A gond az, hogy az evolúciós elkényelmesedés veszélye napjainkban is fenyeget. Nem lehet csak úgy kedvtelésből megölni a gyengéket, ezért később ők is szaporodhatnak. Ugyan ez van a gyengén látókkal, allergiásokkal, és egyéb genetikailag örökíthető, vagy hajlamot örökíthető emberekkel. További hasonló problémák is felléphetnek, mint például a globális intelligencia csökkenés. Félő, hogy pár ezer év múlva az emberiség csak gyógyszerek folyamatos szedésével lesz majd életképes.