Ha léteznének sellők, rendszertanilag hová tartoznának?

Mutációnak kellett történnie a felső részen is, pl. ha olyan lenne a bőre, mint az embernek, nem lenne képes huzamosabb ideig a víz alatt élni, szétázna.

A módosult kopoltyúnak is valahol lennie kell, a test felső részén kívül nincs ilyen. Lehet az uszonyon, de szerintem az nem valószínű. Ha már van orra, akkor a víz alatt is azon lélegezhet, azaz a tüdejének kellett úgy fejlődnie, hogy víz alatt és levegőn is tudjon vele lélegezni.

Rendszertanilag gerinces, emlős, abból is méhlepényes, elevenszülő. Gondolom a tápcsatorna, agy, felsőtest felépítése ugyanaz, mint az embereké (kivéve a tüdeje).

A farkán elvileg pikkelyek vannak ami miatt nem lehetne delfinuszony, de talán ezt is be lehet tudni valamiféle mutációnak, álpikkelyesedésnek.

Nyilván rendszertanilag nem ember de közel állhat hozzá, hiszen értelmes lény, a szervei többsége is ugyanazok.

Etikailag viszont embernek vehető.

A játék kedvéért tegyük fel, hogy léteznek. Mivel egyértelműen mesterségesen létrehozott kiméra élőlényekről beszélünk, amiknek a szaporodása is kétséges, ezért rendszertanilag nem soroljuk be őket, nincsenek ugyanis leszármazási kapcsolatban az "őseikkel".

Egyébként nyilvánvaló, hogy emberek, akiknek az altestét egy beteges tudós műtétek sorával velamilyen tengeri lélőny altestére cserélte. Ilyen műtéti kimérákra korábban is volt példa, kísérleteztek pl disznószív használatával az emberi szív pótlására, mégsem merült fel, hogy a műtéti kiméra vajon disznó vagy ember. A sellőnél működési mechanizmusok alapján minden bizonnyal cetből származó alsótestet használtak a tudósok, nem pedig halat.

Mindenesetre a rendszertan a természetes fajokkal foglalkozik, nyilván nem a mindenféle későbbi módosulással, ezért nem alkot külön rendszertani kategóriát a háromlábú kutya (ami balesetben vesztette el a lábát), és a disznószívvel élő ember se.