A zöld szemes ostorost hogy kell rendszertanilag besorolni?

Egysejtűek.

Moszatok?? Ne röhögtess :)

Pedig biza az ostorosmoszatok közé tartozik.

Az, hogy egysejtű, nem a rendszertani besorolása, hanem a testszerveződése.

Ennyi erővel a tyúk pedig a többsejtűek közé tartozik rendszertanilag. (Többsejtű, de rendszertanilag madár.)

Hello

Először is a rendszertani kategóriákat tudnod kell, ahhoz, hogy bármit bárhova be tudj sorolni.

A rendszertani kategóriák csökkenő sorrendben: ország, törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj

A zöld-szemesostoros: -ország: eukarióták ( sejtmaggal rendelkező egysejtűek)

-törzs: egysejtű állatok

- rend: ostoros egysejtűek

Röviden ennyi

W

Ja igen ezt elfelejtettem leírni. Nincs olyan, h ostorosmoszatok. A zöld-szemesostoros, ahogy az előbb írtam egysejtű állatok törzsébe, azon belül az ostoros egysejtűek rendjébe tartozik. (Ezen felűl, bár az egysejtű állatok törzsébe tartozik mégse egészen állat csak félig. Mixotróf, ami annyit jelent, h fénynél növényként, sötétben állatként viselkedik.)

Van olyan is, h zöldmoszatok törzse, amik viszont a (valódi) növények országába tartoznak. Ha jártál már tengerparton, a zöld moszatok azok a növényszerű trutyik amik ott a szárazföld közelében vannak.

Szóval a zöld-szemesostorosnak és a zöld moszatoknak nincs sok közük egymáshoz.

Remélem tudok segíteni, nyugodtan kérdezz, ha vmi nem világos:)

W

Hát elég zavaros, hogy pontosan hova is sorolják ma a zöld szemesostrost. (A szemesostoros direkt egy szó, mivel úgy kell írni.)

A wikipedia például így tudja, és ezt valószínűleg egy viszonylag hozzáértő írta (vagy abból másolták ki), szóval el lehet fogadni, mint véleményt:

"A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat ma a növények (Plantae), az amőbák (Amoebozoa), a chromalveolata, a rhizaria és az excavata országok valamelyikébe, vagy országba besorolatlan törzsekbe helyezik a modern rendszertanok."

A lényeg az, hogy a zöld szemesostoros régen ebbe a csoportba tartozott, azaz senem növény senem állat élőlény volt, de a csoportot szétosztották a "növények" "állatok", három újonnan kitalált dolog (Chromalveolata, a Rhizaria és az Excavata), továbbá a "nem tudjuk mi" csoportokra.

Ennek ellenére, mivel a gimis tankönyvek úgy 50 évvel le vannak maradva, valószínűleg még mindig a Protista ország szerepel, a növényekkel, gombákkal és állatokkal egy rangban.

Ugyanakkor pl egy orosz egyetem adatlapján ezt találni:

domain = Eukaryota

regnum = Protista

unranked_phylum = Excavata

phylum = Euglenophyta

classis = Euglenoidea

ordo = Euglenales

familia = Euglenaceae

genus = "Euglena"

[link]

Tehát ők még mindig használják a Protista országot, és az Excavata csoportot egy törzs és ország szint közötti rangként használják. Az is látszik, hogy a zöld szemesostoros saját törzset kapott az Excavata-kon belül, vagyis és bár ennek nincs magyar neve, de kb olyan, mintha azt mondanánk, hogy Szemesostorosok törzse, Szemesosotorosfélék osztálya, Zöld szemesosotors.

Egy másik rendszertani besorolás így néz ki:

EUKARYA>EXCAVATA>DISCICRISTATAE>EUGLENOIDA

Ők nem használják már a protista szót, de az Excavata törzset felosztják. Itt lehet elolvasni:

[link]

Mindebből látszik, hogy a rendszertan nem egy kőbe vésett dolog, mivel nem egy leíró tudomány. Azon senki nem vitázik, hogy hány veséje van az embernek, mert csak meg kell számolni és kész. Az viszont már vita tárgya lehet, hogy egy adott élőlényt hova soroljunk, főleg ha úgy csinál, mintha állat és növény lenne egyszerre.

Látjátok, milyen szép is a taxonómia? :)

A rengetegféle rendszertani besorolás egyedül arról szól, hogy egészen biztosan nem tudjuk, hova tartoznak az ostorosok, pontosabban (mivel minden besorolás elég mesterséges) többféle rendszerbe, egy-egy rendszer több pontjára is beilleszthetők, kb. ugyanannyi indokkal. Én idén államvizsgáztam biológusként és mi a növények országában (Regnum Plantae) egy ostorosmoszatok törzse (Euglenophyta) nevű kategóriába soroltuk, de nem kell sokat keresni a neten ahhoz, hogy ettől eltérő rendszerezésre bukkanjak. Megjegyzem, az általunk tanult rendszer sem volt önmagán belül konzisztens, tehát 1 tananyagon belül is voltak ellentmondások.

A lényeg tehát az, hogy az utóbbi évtizedekben a rendszerezés újabb "forradalmát" éli, mert a korábban mikroszkóppal vagy szemmel is megfigyelhető vagy laborban kísérletileg tesztelhető bélyegek helyett egyre inkább a genetikai információ hasonlóságára helyezik a hangsúlyt a rokonságok megállapításánál. Ez a megközelítés nagyon gyorsan fejlődik, az új eredmények pedig folyton felülírják a régieket, ezért gyakorlatilag egy 5 éves rendszertankönyv már elavult a tudomány mindenkori állásához képest. Ha tehát korszerű választ akarsz, akkor olvass utána eredeti szakkönyvekben. Ilyeneket általában angolul találhatsz.

Ha középiskolai szintű választ akarsz, akkor pedig kérdezd meg a tanárod, hogy ő mit tanít erről, és közben tudd, hogy valószínűleg az nem a legkorszerűbb igazság, de az egyszerűség kedvéért nektek most azt kell tudni.