Rendszertanilag melyik az a legfejletlenebb lény, amelyik alszik?
Pont itt akadtam el én is. Mert, ha jól tudom a vírusok is képesek "pihizni" amíg nem veszi őket körül a megfelelő környezet.
Egyébként a gerincesek szoktak.
Meg ugye mi az, hogy rendszertanilag fejlett... Fejletlenebb-e a tehén a disznónál, vagy a cserebogár a ráknál?
Az alvás sem egy jól definiált dolog, minél inkább úgy definiáljuk, hogy hasonlítson a saját alvásunkra (azaz pl megköveteljük a REM ciklust), annál inkább a hozzán közel eső élőlényekre lesz igaz. Ha megengedőbb definíciót választunk (pl éjszakai nyugalom), akkor meglepően sok állatot kapnánk amire igaz.
Alvás: nem értek a neurológiához (még), de az alvást úgy tudom elég jól le lehet írni, pl. agyhullámok vizsgálatával. Ez persze feltételezi, hogy agy kell hozzá. Hogy mi maga az alvás, azt én definiálni most nem tudom sajnos, de aki okosabb nálam, az próbálkozhat, és igazodjatok őhozzá.
Vírus: rendszertanilag nem besorolt, mert nem is élőlény igazán.
Rendszertan: könnyű eldönteni a hierarchiát, ha olyan esetben vizsgálodunk, mint most. A tehén és a disznó mindketten gerinces emlősök, és mindketten alszanak. De pl. egy gyűrűsféreg már nem biztos, és biztosan alacsonyabb rendű rendszertanilag, mint egy gerinces emlős.
Úgy lehetne megfogni a kérdést, hogy melyik lénynek van rá szüksége?
A baktériumnak, vírusnak biztosan nincs... ezek folyamatos üzemben is működnek, ha megvannak a feltételek.
Hadd tegyek fel egy kiegészítő kérdést: melyik az a rendszertanilag legfejlettebb lény, ami viszont nem?
Bizonyos értelemben minden élőlény "alszik". Azt hiszem ami legközelebb áll egy általános definícióhoz az az amit a kronibiológusok úgy hívnak hogy "cirkadián ritmus" - majdnem minden földi élet valamilyen módon hozzáigazodik a 24 órás naphoz. Azaz a nap bizonyos szakában lassabb, bizonyos szakában aktívabb, és ezt a ciklust ismétli, még akkor is ha bármilyen nap/éj változásra utaló stimulust eltávolítunk. (Voltak kísérletek növényekkel amikor folyamatos mesterséges "napfény" alatt tartották őket. A kezdeti zavar után a virágok maguktól visszaálltak az esti bezáródásra és a reggeli kinyílásra, még úgy is hogy nem volt "reggel" és "este" amihez igazodhattak volna.)
Ilyen értelemben a cianobaktériumok a "legalacsonyabb" alvó létforma. Ezek a fotoszintetizáló baktériumok egyszer osztódnak egy nap, és 19 óra elteltével egy lassabb "pihenő" fázisba lépnek.
Persze megközelíthetjük a dolgot a másik végéről is. Vegyük az alvás kritériumának az álmodás képességét, a REM alvást, és a vele járó közel teljes eszméletvesztést. A kettő tulajdonképpen összefügg, és ez az utóbbi valószínűleg a mi összetettebb agyunk szükséglete. Valójában nevezhetnénk egy hatalmas evolúciós hátránynak is, hiszen ez alatt az élőlény sokkal védtelenebb. Persze vannak olyan elméletek is ami szerint ha kényszerítesz egy élőlényt hogy mozdulatlan legyen adott napszakban, az ugyanakkor evolúciós előny is egyben.
Ebben az értelemben nagyon közel van a válasz: a madarak. Úgy tűnik a pihenésük nagyon kis ideje, kb. 5%-a REM alvásban telik. A hüllők tapasztalnak önkéntelen szemmozgást, de az agyhullámaik nem változnak meg oly módon mint a madarak vagy a hüllők. Ebből arra lehet következtetni hogy nem álmodnak; Valójában azonban nem tudjuk. A halak és kétéltűek soha nem álmodnak.
Viszont itt rögtön nyilvánvalóvá válik, milyen csalóka is a mi alvásunkat ráhúzni más fajokra. A halak például nem töltenek időt mélyalvásban, viszont folyamatosan mozognak (ha lassan is) még pihenés közben is, és sokkal gyorsabban magukhoz térnek ha veszélyt észlelnek mint mi ébredés után. Valójában az emberi alvásból is hiányoznak olyan elemek ami más fajoknál jelen van. Pl. sok kisebb élőlény rendelkezik a "torpor" nevű képességgel, amikor (bár ébren vannak) a testük egyfajta mini-hibernációba kerül amikor minden életfunkciójuk lelassul. Ez szintén egyfajta alvás. A rovarok nem alszanak a klasszikus értelemben, de időről időre "pihennek" amikor megállnak és lassabban reagálnak az impulzusokra (bár ebből az állapotból aránylag gyorsan magukhoz is tudnak térni). Szóval nem olyan egyszerű belőni, hogy mi is számít alvásnak.
Volt pl. egy 2009-es kutatás a tűzhangyákről, ami az állítja, hogy a hangyák is alszanak: a dolgozók kb. egy percet napi 250 alkalommal, míg a királynő 5 percet napi 100-szor [nem pontos számok]. Ugyanez a kutatás azt állítja, hogy a királynő képes a REM alváshoz hasonló tevékenységre, sőt az antennái önkéntelenül mozognak pihenés közben.
Két korábbi, 83-as és 86-os kutatás fekete-és vöröshangyákkal próbálkozott és azt találta hogy minden dolgozó minden nap megáll napi 8 percre, ráadásul mindegyik más-más időpontban. Viszont az agytevékenység vizsgálatánál az derült ki hogy egyes hangyafajok agytevékenysége csökken, mint az embernél, másoké viszont akár növekedhet is a pihenés alatt.
Mindenesetre valamennyi élőlény alszik így vagy úgy.
Úgy tudom h pl a Madaraknál jelenik meg törzsfejlődésileg először az alvásban a REM fázis, vagyis ők tudnak álmodni.
Bár nem ez volt a kérdés, de mindegy:D
Ezért szerintem a Gerincesek-Madaraktól kezdődik. A többi állat csak úgymond pihen, vagy téli álmot alszik. (de ez csak szerintem!!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!