Balti-tenger és az Északi-tenger találkozásánál valóban létrejöhet ez? Kép lentebb.

Grenen, Dánia legészakibb pontja csodaszép, homokos, földnyelvként kinyúló tengerpartjával, mindig szeles, változékony időjárásával és apró emlékműveivel vonzza a turistákat. Nevét ághoz hasonlító formájáról kapta (grenen=faág), ahogy a vízbe nyúlik. Érdekesség, hogy a földnyúlvány hossza mindig változik, hiszen a tenger szintjétől függ, hogy mennyi homok látszik ki még a végén. Legfőbb látványossága a két tenger, az Északi- és a Balti tenger találkozása. Ha szeles az idő, ami nagyon sűrűn előfordul, lehet látni, ahogy hullámaik találkoznak, majd elkeverednek egymással. Személyes megfigyelésem alapján a vizek látszólag nem különböznek egymástól, mindkettő kék és hullámzik, csak éppen a másik irányba.

Mivel a Dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sós víz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához. A balti-hering például kisebb, mint az Északi-tengeri vagy Atlanti rokona.

lehet hogy mivel ezt a csíkot csak középről lehetne lefotózni hogy látszon a találkozás,hajóval nem lehetne ott megállni mert nagyon nagy a sodrás vagy vmi ilyesmi..

mondjuk repülővel le lehetne ilyen bazijó fókuszos fényképezővel...