A lent leírtak tudományosan helyesek?

1. Valóban beszélhetünk egy ún. élhető zónáról, amely a Naptól számított meghatározott sávot jelöli, ahol a körülmények alkalmasak az életre. A Föld ennek a sávnak a közepén helyezkedik el. Igaz, hogy a távolság megváltoztat bizonyos körülményeket, viszont nem hinném, hogy az a "pár száz kilométer" sokat számítana ezen a téren.

2. Bizonyára bekavarna egy kicsit, de azt nem lehet kimondani, hogy minden életforma azonnal elpusztulna. Nem minden életforma elsődleges lételeme az oxigén. Bár mondjuk eddig csak keveset találtak:

[link]

3. Meglehet. Ezt mondjuk biztosra még a tudósok sem tudják. Van ahol 1:10^300 arány szerepel, van viszont ahol 1:10^950.

[link]

[link]

4. Valóban így igaz.

Dante

Teljesen értelmetlen mondatok, gyenge kreacionista próbálkozások.

„Ha a Föld csak néhány száz kilométerrel közelebb vagy távolabb lenne a naptól, már nem lenne képes annyi életet hordozni, mint most.”

Mi az, hogy „annyi élet”? Mi az élet mennyiségének a mértékegysége? Ki és mi alapján mondta ki ezt a szabyályt?

„Ha a légkörben az elemek csak néhány százalékkal másképp lennének, máris minden élőlény meghalna a bolygón.”

A légkör a földi élet léte során folyamatosan változott, és mindig megvolt az az élővilág, ami ehhez adaptálódott. De elárulom, hogy egy zárt szobában is képesek az elemek pár százalékkal eltolódni, és nem halunk ki azonnal. Állati nagy marhaság ez a mondat.

„Annak az esélye, hogy egyetlen fehérjemolekula véletlenül létrejön, 1 a 10243-hoz (ez egy 10-es szám, amit 243 nulla követ). Egyetlen sejt pedig több millió fehérjemolekulából áll össze.”

A valószínűséghez időt (sőt, térfogatot, kondíciókat) is hozzá kell rendelni, ez tehát így önmagában hülyeség. Annak legalább statisztikai értelemben volna értelme, hogy például egy fehérjemolekula létrejöttének valószínűsége egy kémcsőnyi térfogatban, adott aminosavkoncentrációk mellett 1 perc alatt ennyi meg ennyi. Amiből nyilván következik, hogy mondjuk 100-szor több idő alatt, 100-szor nagyobb térfogatban 10000-szer nagyobb esélyt kapunk. Ha milliárdszor több időnk van és milliárdszor nagyobb térfogatunk, akkor rögtön 18 nullát lefaraghatunk a végeredmény végéből. Egyébként ez az érték is erősen hasraütéses alapú. Miért 1:10^243? Miért nem 1:10^102? (Ja, csak mondom: a kitevőt a ^ jel jelöli, érdemes megjegyezni tudományos viták provokáláshoz, mert 10243 az tízezer-kétszáznegyvenhárom, 1:10243 az pedig nem olyan kicsi esély…)

Nem mellesleg a fehérjék nem véletlenül keletkeznek, így teljesen irreleváns, tudományosan értelmetlen egy sejt fehérjetartalmát a véletlenszerű kialakulással egy kontextusban említeni. Mondhatnám, hogy annak is igen kicsi az esélye, hogy egy Kínában gyártott focilabda véletlenül belejusson egy német focikapuba, ennek ellenére több tucat gól esik a német bajnokságokon évente. Valószínűleg azért, mert aktív folyamatok segítenek arra terelni a labdát, ahogy aktív folyamatok hozzák létre a fehérjéket is a sejtekben.

Sokat nem lehet hozzátenni. Az elemek néhány százalékos változása még nem szünteti meg az oxigént, de nem mindegy, milyen elem milyen irányban és hány százalékkal változik. A több millió fehérjemolekulára nézve is az a helyzet, hogy sejtje válogatja. Vannak nagyon egyszerűek is.

Viszont ezekre az eltérésekre van egy nagyon fontos kritérium. Az élő szervezet nagyon nagy változásokhoz is képes alkalmazkodni, ha van hozzá kellő ideje (ezt hívjuk reakcióidőnek). Tehát ha az említett változások elegendően lassan következnek be, minden kérdésre lehet a válasz pozitív, de gyors változásnál lehet mindre negatív is.

A tudomány ilyen stílusban nem szokott állításokat tenni. Egy állításnál mindig indokolják és levezetik, miért fogalmazódott meg, és mire alapozzák a valóságtartalmát. Ha nem így teszik, az állítás komolytalan és nem nagyon foglalkoznak vele.

Nem téged minősítettelek, hanem a mondatokat, nyilván nem magadtól szedted őket, hanem áthoztad egy másik oldalról. Csak akkor szól egy kicsit rólad is, ha elhitted, de akkor ne rám legyél mérges, hanem arra, aki átvert. Én csak lerántottam a leplet az áltudományos szemfényvesztésről.

Ha te az igazságot lekezelésnek látod, az nem rólam állít ki bizonyítványt. Ha te nem olvasod el, mert hisztizni kényelmesebb, mint a a dolgokat megérteni és a tévedéseket korrigáéni, az is a te bajod. Szerencsére lesznek olyanok, akik a válasz értelmét fogják látni, és kigyalogolnak a sötétségből.

Üdv,

30/F, biológus

"Annak az esélye, hogy egyetlen fehérjemolekula véletlenül létrejön 1 a 10243-hoz"

ennek a állításnak semmi értelme.

"Ha a légkörben az elemek csak néhány százalékkal másképp lennének, máris minden élőlény meghalna a bolygón."

ez ráadásul egy hazugság is, főleg ilyen határozottan kijelentve! Elég az anarob bacik gondolni akiknek az oxigén még nyomni mennyiségben is halálos méreg és ha légkörben levő 21% oxigén eltűnne boldogan meghódítanák újra a világot! Más példa 5000 m magasan is megélnek az emberek annak ellenére hogy oxigén tartalom jelentősen alacsonyabb.

"Egyetlen sejt pedig több millió fehérjemolekulából áll össze." ebben van igazság, de nem ilyen egyszerű a sejt összetétele.

Mind színtiszta hazugság.

1. A Föld pályálya nem kör, ahnem ellipszis alakú. Amikor legközelebb jár a Naphoz, 147 millió kilométerre vannak egymástól, amikor legtávolabb, 152 millió kilométerre. Szóval a Föld-Nap távolság évente ötmillió kilométert változik, mégsem sülünk meg vagy fagyunk meg. Az első állítás egyértelműen marhaság, ennél sokszor nagyobb távolságkülönbségek sem számítanak.

2. Akkor halak sem élhetnek, mert őket nem 21% oxigén, 78% nitrogénlégkör veszi körül?

3. Ez a számolgatás annak az esélyét adja meg, hogyha aminosavakból véletlenszerűen polimerizálsz egy fehérjeláncot, mi az esélye, hogy éppen pont az adott fehérjét kapod. Ennek egy sejt kialakulásához nem sok köze van, ugyanis:

a) Egy sejtben a fehérjék nem csak úgy összeállnak, hanem egy génről átíródó RNS molekula szabja meg a bázissorrendet. ( [link] Magyarán, ha van egy géned, azzal tetszés szerinti számú tök egyforma fehérjét tudsz készíteni. Egy embernek ~23.000 fehérjekódoló génje van, egy baktériumsejt vígan elvan 1-2 ezer génnel. ( [link]

b) Egy működést nem csak egy fehérje tud elvégezni. Ez az esélyszámolgatás azt mondja meg, mekkora az a szekvenciatér, amit egy ekkora fehérjelánc kitölthet, magyarán hány különböző fehérje lehetséges, ami épp ilyen hosszó. Magyarán, ha a kérdésed az, hogy egy adott működést hány fehérje tud elvégezni, akkor számításba kell venni, hogy nem egy, nem kettő, de nem is száz, hanem félelmetesen sok fehérje képes ugyanazt a működést végezni. Hogy konkrét számokat is mutassak: Itt egy kísérlet ( [link] ahol 25 aminosav hosszúságű véletlenszerűen előállított peptideket vizsgáltak, ha hiszámolod a szekvenciatér méretét ez 10^33 -ra jön ki. Viszont ebben a kísérletben azt vizsgálták, hogy ezek közül hány képes antimikróbiális peptidként működni, vagyis elpusztítani egy baktériumot, azt találták, hogy százezerből öt, vagyis a valós esély ~10^5. Ezért hibásak ezek a számítgatások.

c) A meglévő gének nem a semmiből ugrottak elő csodálatos módon, hanem az evolúció termékei, tehát a szekvenciatér kiszámítgatásának semmi köze sincs ahhoz, hogy a valóságban mennyi egy gén kialakulásának az esélye.

"egy oldalról szedtem hanem egy könyvből"

Megláttad a lényeget. Mellesleg a könyvben is oldalak vannak. ;)