A kísérleti patkányoknak az életét milyen hatóanyagokkal vagy tartási módszerekkel tudták a leginkább meghosszabbítani eddig?

"(illetve az őssejtekből történő regeneráció is érdekes téma)"

Ez alatt mit értesz? Azt jelenti ,hogy őssejtek segítségével a Hayflick-limit után újra osztódásra bírhatók a sejtek?

Ez az őssejt dolog bevallom nem igazán érthető a számomra.

"Az őssejtek azok, amik osztódnak, és a "leszármazottaik" specializálódnak bizonyos típusú sejtekké."

Én úgy tudom minden sejtünk képes osztódásra, akkor ennek alapján minden sejtünk őssejt ? Vagy akkor most ,hogy?

(Való igaz az ilyen bonyolultabb biológiához nem sokat értek.)

Egyébként csak konkrétan annyi érdekel a Hayflick-limit kapcsán ,hogy van e ténylegesen dokumentálva olyan anyag vagy valamilyen élettani hatás ami ezután osztódási határérték után újra osztódásra tudja bírni a sejteket?

(Ha van ilyen nem kell leírnod ,hogy milyen mechanizmus által hat, mert azt úgysem érteném. Csak annyi érdekel ,hogy ténylegesen létezik e ilyen?)

Találtam pár érdekes anyagot a neten. Nemtom ezeket olvastad e már? Igazak lehetnek? A második nem igazán kapcsolódik az öregedéselmélet témához de szerintem nagyon érdekes az a része ,hogy a szívproblémákat állítólag a skorbut okozza.

"A C-vitamin antioxidáns és a szövetregenerációban betöltött szerepe jól ismert, és jó hatásúnak tartják betegségek egész sorában, a megfázástól kezdve a rákig, sőt, azt is feltételezik, hogy lassítja az öregedés folyamatát. Most egy újabb fontos tulajdonságát tárták fel: serkenti az érett sejtek embrionális típusú őssejtekké alakulását.

A hatást leíró tanulmányt a Cell Stem Cell közölte, és az EurekAlert számolt be róla.

Az utóbbi években kiderült, hogy érett sejteket át lehet programozni bizonyos géncsoportok aktiválásával úgy, hogy tulajdonságaik az embrionális őssejtekéihez legyenek hasonlók. Bár az ilyen indukált pluripotens őssejteknek (induced pluripotent stem cells, iPSC) nagyon fontos szerepük lehetne a regeneratív orvoslásban, az átprogramozás nagyon kevéssé hatékony.

„Az átprogramozás kis hatékonysága gátolta ennek az új módszernek a fejlődését, és egyben azt is megmutatta, hogy milyen kevéssé értjük a folyamatot. Ráadásul az átprogramozást emberi sejtekben a legnehezebb végrehajtani, és komoly kétségek merülnek fel a megváltoztatott sejtek tulajdonságait illetően” – mondta dr. Duanqing Pei, a közlemény egyik szerzője, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou Intézetének munkatársa.

A kutatók a reaktív oxigén szabadgyökök (ROS) keletkezését mérték az átprogramozás folyamán, és úgy találták, hogy kapcsolat van a magas ROS-szint és az átprogramozás kis hatékonysága között. Ezért érdeklődésük az antioxidánsok felé fordult, feltételezve, hogy ezek csökkentik a ROS koncentrációját és gátolják a sejt öregedését, ami a legfőbb akadálya az iPSC-k létrehozásának. Eredményeik szerint a C-vitamin mind egér-, mind emberi sejtekben serkentette az aktivált gének expresszióját és elősegítette az átprogramozást. Meglepő módon más antioxidánsoknak nem volt ilyen hatásuk. Úgy látszik, hogy a C-vitamin legalább részben azáltal hat, hogy késlelteti a sejtek öregedését.

„Találtunk egy nagyon egyszerű módszert, amellyel elősegíthető az iPSC-k termeltetése. Érdekes az is, hogy egy anyag, amelynek régóta öregedésgátló hatást tulajdonítanak, ilyen erős hatást gyakorol az átprogramozásra, amely sejtszinten tulajdonképpen a fiatalításnak felel meg.” – foglalta össze eredményeiket dr. Pei."

"Ezért kell c-vitamint enni

2012. május 31.

oranges.jpg

Kipréselték az agyamat. A maradékot elszállították 3000km-re. Ott felhígították, adtak hozzá pár kiegészítőt, beletöltötték egy szögletes kartondobozba, és még mindig 100%-os maradt. Tényleg, miért lehet egy dobozos sárga folyadék ezek után is 100%-os? Legalább legyen 99%-os.

C-Vitamin.

Mi az első, ami eszébe jut erről a szóról? Egy doboz 100%-os gyümölcsital? Vagy a téli vitaminhiányos influenza szezon? Amennyiben sokat néz TV-t és hallgat rádiót, a fentiek egyike biztosan. Amennyiben alternatív underground hírleveleket olvas, lehet, hogy Szent-Györgyi Albert és egy zöldpaprika, de azt hiszem ezerből egy embernek sem jut eszébe a rák vagy a keringési rendszer betegségei.

Hmmmm?

Pedig annak kellene. 2007 októberében a neves Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent cikk szerint a C-vitaminnak van terápiás mennyisége, ami hatékony mind a rák, mind a kardiovaszkuláris (keringési rendszert érintő) betegségek gyógyításában.

Ráadásul a kutatók, akik a cikket közölték, azzal a feltételezéssel élnek, hogy tulajdonképpen ezek a társadalmat tizedelő betegségek tulajdonképpen nem mások, mint a krónikus C-vitamin hiány eredményei, ami jellemző a társadalom minden szintjén. Dr. Steven Hickey és Dr. Hilary Roberts egy könyvben is megírták ennek lényegét. Az "Ascorbate: the Science of Vitamin C" című munkájukban azt állítják, hogy a szív betegsége tulajdonképpen nem más, mint a skorbut.

A skorbut végső stádiuma elég jól megfigyelhető tünetekkel jár. Vérző fogíny, a megrepedt vérerektől elszíneződött bőr, sérülékeny hámréteg, ízületi fájdalom és hajhullás. De az egészséges élet szempontjából nagy különbség van a túlélés és az optimális egészség között. A valódi kérdés az, hogy az optimális egészség érdekében mennyi C-vitaminra van szükségünk?

A C-vitaminnak számtalan feladata van a szervezetünkben. Szükséges a kollagén előállításhoz. Ez a testünk egyik fő építő fehérjéje. Ebből építi a kötőszöveteket, a vérereket, az inakat és ízületeket. Több hormon és ingerület átvivő anyag szintézisében is szerepet játszik és az anyagcserét is befolyásolja. Ha ez nem lenne elég, a C-vitamin kitűnő antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Azáltal, hogy a sejtkárosító szabadgyököket semlegesíti, még mielőtt azok kifejthetnék hatásukat, hozzájárul a szövetek öregedésének megakadályozásához. A C-vitamin fontosságát az univerzális szerepe adja leginkább.

Mennyi?

A kormányok szinte a világ minden országában megállapították, hogy mennyi az ajánlott C-vitamin beviteli mennyisége egy egészséges embernek. Ez 60mg körül szór. Ez a mennyiség csupán arra elég, hogy valaki ne haljon meg rövid úton skorbutban. Ez a mennyiség elegendő a kollagén és hormon előállításhoz is. Tulajdonképpen ezen alapult az RDA meghatározása.

Abban is megegyezik minden kutató, hogy az antioxidáns hatás kiváltásához ennél több kell. A vita csak a körül zajlik, hogy ez a "több", mennyi is legyen.

Amennyiben a táplálkozási szakemberek által ajánlott napi 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt megennénk, az ajánlott RDA négy- ötszörösét fogyasztanánk C-vitaminból. Linus Pauling, a kétszeres Nobel díjas kémikus orvos, aki a C-vitamint kutatta rájött, hogy korai őseink nagyjából 3-10 gramm C-vitamint fogyasztottak a főleg növényi alapú táplálkozásuk során. Ez 25-100 szorosa a mai kormányjavaslatnak.

Történelem

Kutatók rájöttek, hogy nagyjából 40000 évvel ez előtt az ember egy szerencsétlen genetikai mutáció miatt elvesztette a képességét arra, hogy maga állítsa elő a C-vitamin szükségletét a testében. Egyetlen enzim termelése hiányzik, ami képessé tenne bennünket a saját C-vitamin ellátásunkra. Mindössze 4 hasonló állat él a Földön csupán. Az evolúció kutatót egyet értenek abban, hogy fajunk ezen mutációja csupán azért maradhatott fenn ennek ellenére, mert akkori táplálkozásunk nagy mennyiségben tartalmazta a C-vitamint és nem alakult ki a hiánya.

A C-vitamin megtalálható számtalan gyümölcsben és zöldségben. Nem csupán az egészségünk szempontjából létfontosságú, de életben maradásunk egyik záloga. C-vitamin nélkül az ember elég rövid időn belül megbetegszik skorbutban. Még a 19. században is élt az a tévhit, hogy a skorbut megfelelő higiénével, testgyakorlatokkal és jó kedéllyel legyőzhető. A végleges megvilágosodást a C-vitamin 1932-es felfedezése hozta. Ekkor bizonyosodott be minden kétséget kizáróan, hogy a skorbut oka a hiányos táplálkozás, és C-vitaminnal gyógyítható.

Túl a minimális túlélésen

A mai tudományos eredmények világosan kimutatják, hogy különbség van az akut C-vitamin hiány megakadályozásához szükséges mennyiség és a hatékony antioxidánsként való felhasználás közötti mennyiség között. Ez utóbbi mennyiség alkalmas csupán arra, hogy megvédjen bennünket a környezeti ártalmak okozta degeneratív betegségek egész sorától. Ez a feltevés azon a megfigyelésen alapul, hogy a C-vitamin erőteljes és megelőző antioxidánsként funkcionál a testben.

A szabadgyökök páratlan elektront tartalmazó labilis molekulák, amelyek a páros állapot visszaállítására törekszenek. Ezzel a törekvésükkel úgynevezett oxidatív folyamatok sorát indítják el, stabil kémiai vegyületeket támadnak meg. A felszaporodott szabadgyökök az elektronokat a környező szövetek sejtjeiből pótolják, ennek következtében károsodik a sejtek falának felépítése. A sejtfalak alkotórésze részben zsírmolekulákból áll, melyek kémiai szerkezetükből adódóan sérülékenyek és a szabadgyökök elektront pótló törekvéseinek hatására könnyen oxidálódnak. A szabadgyökök száma összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek valamint egyes rákos daganatok kialakulásával. A szabadgyökök túlzott elszaporodása számos betegség és a szervezeten belüli működési rendellenesség kialakulásáért lehet felelős: gyorsítják az öregedés folyamatát, károsítják a DNS-t, a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat. Hatásukra idegrendszeri zavarok, szem-, tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések alakulhatnak ki.

Számos tanulmány jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a megnövelt C-vitamin bevitel és az ennek hatására megnövekedett C-vitamin koncentráció a szervezetben hogyan függ össze a degeneratív betegségek csökkenésével. Kutatók azt is pontosan feltérképezték, hogyan kapcsolódik és hogyan semlegesíti a C-vitamin a szabad gyökökhöz és akadályozza meg azok sejtkárosító hatását.

Következtetés

A jelenleg érvényben lévő RDA elegendő az akut C-vitamin hiány kivédésre, de közel sem elegendő a krónikus betegségek megakadályozására, amit a szabad gyökök sejtkárosító hatása okoz. Az optimális mennyiség valahol 400mg/nap körül kezdődik átlagos életmódot élő emberek esetén és ennek többszöröséig terjed fizikai vagy szellemi terhelés esetén.

Például egy heti 3-4 edzést végző sportoló esetén már 1000mg/nap, egy élsportoló esetén napi 2000mg-ot javasolnak.

Amennyiben valakinek lehetősége van napi 5 adag zöldség ill. gyümölcs elfogyasztásával biztosítani magának ezt a mennyiséget, az optimális. Amennyiben nem, akkor étrendkiegészítőkkel tegye meg ezt.
A C-vitamin vízben oldódó vitamin. Elég hamar (néha órák alatt) kiürül a szervezetből. Az egyenletes bevitel majdnem olyan fontos, mint a mennyiség. Kitűnő elnyújtott felszívódású termékeket lehet beszerezni erre a célra.

Határozza meg, melyik csoportba tartozik a fentiek közül és szerezze be az Ön életmódjának leginkább megfelelő mennyiséget és formát.

Demecs István"