Valaki elmagyarázná a monszunszelek kialakulását?
Ezt találtam:
Monszunszélnek nevezzük az olyan szeleket, amelyek kialakulásánál a tenger és szárazföld eltérő felmelegedése a döntő, a szélirány évszakos váltakozása pedig 180 fok közelében van. A trópusi monszunok tárgyalása előtt meg kell ismerkednünk a hőmérsékleti egyenlítő fogalmával. A hőmérsékleti egyenlítő a földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal. Szabálytalan futását annak köszönheti, hogy a kontinensek belsejébe jobban benyomul, mert azok erősebben melegszenek fel.
A legal acsonyabb légnyomásértékek természetesen a hőmérsékleti egyenlítő felett alakulnak ki. Ezért a levegő is ide áramlik. Ebből következik, hogy az északi félteke nyarán a déli félgömbről érkező keleties passzátszelek nem állnak meg a földrajzi Egyenlítőnél, hanem az eltérítő erő megváltozása miatt nyugatias irányú szelekké módosulva a hőmérsékleti egyenlítő felé tartanak. Így lesz déli féltekéről induló, délkeleti passzátszélből délnyugati monszunszél.
Ezek a szelek – amennyiben óceánok felett haladnak át – vízgőzben gazdag légtömegeket szállítanak. Ezért például Indiában – ahol a délnyugati monszun az Arab–tenger és a Bengáli–öböl felett halad – a nyár csapadékos.
Ezek után vizsgáljuk meg, mi a helyzet az északi félgömb telén. Ilyenkor a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik. Ezért az északi félgömbön az északkeleti passzát veszi vissza az uralmat.
India esetében ez a szél száraz, kontinentális területek felől érkezik, ezért vízgőzben szegény. Csapadékot nem hoz, így Indiában télen szárazság van.
Általában leszögezhetjük, hogy a trópusi monszun nyáron csapadékos, télen száraz időjárást okoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!