Valaki elmagyarázná nekem, mik ezek? Pozitron, elektron-neutrínó, antilektron-neutrínó.

Olvasgass tovább. De főleg tanulj. Az elektron, proton, neutron általános iskolai szintnél kicsit magasabb. Azon a szinten elég ennyi róluk, hogy az anyag bontható, egyszer csak olyan részekhez jutunk, amelyeket így hívnak. Ugyanezen a szinten igaz ez az említettekre is.

Bár ilyen párosítások nem léteznek. Az anyag bontása nem áll le mondjuk a protonnál, vannak még apróbb részek is, vagyis például a proton is összetett. Így juthatunk el például a pozitronhoz, vagy neutrínóhoz, de az említett párosításokhoz nem. Igazából a valódi megértéshez egyetemi szint szükséges. Főleg matematikából.

Konyhanyelven:

Pozitron - olyan, mint az elektron, csak nem anyagból, hanem antianyagból van és pozitív a töltése. A tömege az elektronhoz hasonlóan nagyon kicsi, a töltése pedig +1.

Elektron - ezt gondolom tudod

Neutrínó - olyan, mint az elektron, csak nincs töltése. Tehát a tömege az elektronhoz hasonlóan nagyon kicsi, a töltése pedig 0.

Antielektron: ld. pozitron

Ezen kívül van még az antiproton, ami "ugyanolyan", mint a proton, csak antianyag és negatív a töltése. Meg az antineutron, ami annyiban különbözik a neutrontól, hogy antianyag. (tehát antikvarkokból épül fel)

A kötőjelezést nem értem. Nem tudok olyanról, hogy elektron-neutrínó meg ilyenek.

Kieg.

A részecskéknek jelenleg 3 generációját lehet megkülönböztetni.

Nem tudom hogy írjam ezt le röviden de megpróbálom.

Három csoportra osztatók többféleképpen is.

Elsőként az egyik felosztás:

Kvark: Ez építi fel a protont, és a neutront.

Lepton: Ez az elektron, és a neutrínó.

Bozon: Ezek a közvetítő részecskék. Foton(elektromágnesesség), (graviton)gravitáció, (gluon)erős kölcsönhatás, (W;Z bozonok)gyenge kölcsönhatás./Hogy ezek pontosan mik az most nem lényeg./

Második felosztás:

A kvarkoknak, és a leptonoknak létezik további két csoportja is, melyek mindenben ugyanolyanok, mint az első csoport csak a tömegük nagyobb.

Pl.: Az elektron megfelelője a müon, ami mindegy 200x nehezebb mint az elektron, de lepton, és elektromos töltése is ugyanannyi.

Ezek a nehezebb részecskék a természetben nem fordulnak elő, ugyanakkor egykor léteztek, és gyorsítókban létre is hozhatók. Viszont spontán bomlanak az alacsonyabb tömegű megfelelőjükre, pl. egy müon elbomlik W bozonra, és egy elektron-antielektron párra./Megint nem lényeg/

Természetesen ezeknek mind van ellentettjük is, anti-neutrínó, anti-elektron, anti-müon, anti-proton....

Amit kérdeztél,elektron-neutrínó az az elektron tömegcsoportú(nem tudok rá jobb szót) neutrínóra használják./Általában egyszerűen neutrínóként utalnak rá./ Értelem szerűen van müon-neutrínó, és tau-neutrínó. Ezek nehezebb neutrínók.

További felosztás, a kvarkok felosztása.

Mint írtam a proton, és a neutron kvarkokból áll, méghozzá 3 kvarkból.

Kvarkból 6 van, tömegenként 2 db.

A normál elemi részecskék szintjén van U (up)2/3töltés, és D (down)-1/3töltés kvark.

Ezek 3 félék lehetnek(r/red/g/green/, b/blue/), félrevezető módon ezt színnek hívják, bár már rég a látható fénytartomány alatt vagyunk, és ez a tulajdonság vajmi kevésben hajaz a színekre.Vagy mégsem? :D

Nos alacsony energia szinten a kvarkok csak un. szín-semleges állapotban létezhetnek.

Szín-semleges tehát csak olyan objektum lehet, amiben van r,g, és b kvark. Ennek egy formája pl. a proton, amiben van egy Up(red), egy Up(green), és egy Down(blue) kvark.

Uh egyre bonyolultabb mi?

Ezen kívül van még sok részecske persze, pl. a mezonok csoportja. Ebben van pl. a pion, ami nem szín-semleges, tehát csak magas energia szinten jöhet létre. Vagy pl. a kaon részecskék amik révén bizonyították a CP szimmetria sértést. Nehezebb barionok, pl. hiperon, és még sok finomság. XD

De már így is sokat írtam.

Off: te utolsó, te ezzel foglalkozol, mármint a munkáddal kapcsolatos, vagy csak ennyire érdekel, hogy így fejből vágod? Vagy nem vágod fejből, csak voltál olyan kedves értelmezni a kérdező helyett a wikis leírásokat és összefoglaltad? :D

On.