Hogyan mutálódnak a vírusok?

Amikor bejut egy alap vírus a sejtbe, ott szaporodni kezd. A szaporodás során ugye az örökítő anyaga is másolódik, ennek során ugyanolyan mutációkat kaphat, mint bármilyen élőlény bármilyen örökítőanyaga. Nagyon nagy átlagban azt lehet mondani, hogy egy sejtben úgy 50-100 vírus keletkezik, amik aztán kiszabadulnak a sejtből és továbbfertőzik a többi sejtet. Ez ugye 50-100 vírus genom kópiát jelent, de ez nem mindegyik az alap vírusról másolódik, hanem van olyan, ami már a másolat másolatáról készül. Vagyis ha az alap genomot vesszük "szülői nemzedéknek", az arról képződő összes genomot 1. utódgenerációnak, az arról készülőket pedig 2. utódgenerációnak (és így tovább), akkor mondhatjuk, hogy akár 7-8 generáció is lehet abban az 50-100 vírusban, ami elhagyja a sejtet. Ha a továbbfertőzött sejtet egy 8. generációs vírus támadja, akkor abból már az első alap vírushoz képest 16. generáció is kiszabadul. Ki lehet számolni, hogy ha modnjuk generációnként átlag 1 pontmutációnyi eltérés van az előző generációhoz képest, akkor ha végigfertőz mondjuk 100 sejtet, akkor átlagosan hány eltérő vírus lesz a szervezetben.

Ráadásul sok vírus saját magát másolja egy direkt sokat hibázó enzimmel, mert neki érdekében áll sokat mutálódni, például egyes vírusok akár 1000 bázisonként is elrontanak egyet, ami mondjuk egy 15000 bázispáros vírus genom esetén generációnként 15 eltérés.

Továbbá fontos lehetőség a rekombináció. Ha egyszerre két különböző vírus (pl az influenza két eltérő törzse) támad egy sejtet, akkor az örökítőanyaguk egy részét el tudják cserélni, és egy harmadik vírustörzs keletkezik.